2009. október 28., szerda

Narancsos Gyömbér tea

Sikerült valami kevésbé kedves vírussal otthon töltenem pár napot és ez a tea jelentette ebben a pár napban a legnagyobb kulinális öröm forrást:) és sokat segített a gyógyulásban is. Nagyon jó volt fölé hajolni és beszippantani a gyömbér és a narancs csodás aromáit. Gyömbér szinte mindig van itthon és elég sűrűn használom sokféle ételbe, szeretem levesekben, ázsiai, indiai ételekben és sütikben, kekszekben is. Imádom az illatát, biztos, hogy megszaglászom egy kicsit, ha a kezembe kerül és sokszor képzelem el egy parfümben is ezt az illatot. Vajon, hogy lehet kivonni belőle? Olvasgatom kéne róla, hátha nem megvalósíthatatlan.A gyömbér valami varázslatos fűszer, a Távol-keletről származik és Kr. előtt 3000-ben keletkezett első kínai fűvészkönyveben is szerepel. A Római Birodalomban már gyógyászati célokra alkalmazták és a középkori Anglia különösen kedvelt fűszere, innen származhatnak a remek sütik ősei:) A gyömbér rokona a galanga, ami szintén egy finom fűszer, ami még citromosabb borsosabb aromájú.
Kimondottan jó a megfázásra, lázra és különböző emésztési problémákra, émelygésre és gyulladáscsökkentő hatású is, de még számos további előnyös hatással rendelkezik.

Hozzávalók:

25 g gyömbér
6 dl víz
1 narancs (bio)
2 ek méz (házi méz, Cégénydányádról:)))

A gyömbért meghámoztam és felszeleteltem, kis kockákra vágtam. A vízben lassan főzögettem kb. 25 percen keresztül. Leszűrtem és vártam amíg picit kihűl, narancslével és mézzel ízesítettem.
Úgy is készítettem, hogy a gyömbérszeleteket csak rövidebb ideig olyan 5 percig főztem egy kis bio narancshéjjal és úgy is nagyon finom lett.

Annál jobb minél frissebb gyömbérrel van dolgunk, annál kevésbé lesz csípős a végeredmény, ha mégis úgy járunk vele és egy kicsit öregecskébb példánnyal van dolgunk akkor nagyon finom frissítő italt kapunk ha egy kis ásványvízzel felengedjük és valami szimpatikus cirtus félével is gazdagítjuk.

Okosságok:Donna Hay: Ízvarázs; Szabó Mária: Gyógyító természet c. könyvek alapján

2009. október 23., péntek

Mákos-almás morzsa

A sütőtökös császármorzsa adta az ötletet, hogy ha a sütőtök jól működött a tésztában, talán mással is lehetne próbálkozni. Már napok óta valami mákosra vágytam, néha ez nagyon s.o.s probléma:) akkor elszoktam pusztítani egy óriási mákos rétest:)), de most volt itthon mák hát több se kellett, hogy reggelire mákos-almás morzsát készítsek. Kellett is, hogy nyugtassam magam reggel míg nagyon furi üzeneteket írkált a blogger és nem működött az oldal, de végül szerencsére elhárították a hibát, úgyhogy a sok hasonló üzenetet kapó blogger végül megnyugodhatott.

Hozzávalók 2 nagyobb vagy 4 kisebb adaghoz

3 tojás
1 kis pohár tej, kb. 1.5 dl
8 ek darált mák
2 ek durum liszt
2 ek búzadara
2 ek gyümölcs cukor
1 kicsi alma
1/2 narancs reszelt héja (bio)
csipet fahéj
csipet só

Tetejére:
méz, mazsola
A tojásokat feltörtem, külön tálba a fehérjét és a sárgáját. A sárgáját elkevertem a fele tejjel, gyümölcs cukorral, mákkal, narancshéjjal, liszttel és darával. Bele reszeltem a meghámozott almát és végül a maradék tejjel is felöntöttem és pihentettem kb. 15 percig. Közben habot vertem egy csipet sóval a fehérjéből. Alaposan összekevertem a mákos masszával kb. a fehérje harmadát, majd óvatosan a maradékot is beleforgattam.
2 ek vajat melegítettem egy serpenyőben és a massza felét beleöntöttem. Vártam míg megpirul az egyik fele, ez néhány percet igénybe vett, majd ketté vágtam és óvatosan kis darabokra szakítva megforgattam és miközben még egy kis vajat tettem alá. A maradék masszával ugyanígy jártam el.Tálalásnál egy nagy evőkanál méz vagy porcukor és egy jó ideje malaga borban ázó mazsola járt hozzá, de szilvalekvárral is megkóstolnám.

2009. október 22., csütörtök

Sütőtökös-zsályás pogácsa


Vendégségbe jöttek hozzám a barátnőim, mondhatom, jó kis tanulságos nap volt:), először is rá jöttem, hogy a takarítgatást nem az előtte való napon kellett volna elkezdeni, de azóta még az ablakot is lemostam és szép tiszta kezd lenni minden:)) Viszont aznap sikerült egy kicsit megzizzeni már reggel, mert a sok gondolatomba merülve, hogy mit kéne még munkába menés előtt gyorsba letakarítani?, illetve mit kell még vennem a menühöz?...stb, hogy szegény kutyit az ajtó előtt felejtettem... szegénykém az ajtó előtt ült, eléggé súlyos arckifejezéssel, hogy: kizártál!? de aztán összepuszilgatás és jutifalat szájba tömés után, szerintem hamar megbocsájtott..legalábbis remélem:)

Szóval volt ez a pogi, ami meglehetősen viccesen készült, két lányka nagyon aranyos/buzgón neki is látott az elkészítésnek, mondtam nekik, hogy nézzék meg a receptet és pakolják egy tálba a pogi hozzávalóit, én meg közben tudom csinálni a sültpaprikás-aszaltparadicsomos gnoccit. Hallgattam szinte csak őket, ahogy nagy hozzáértéssel pakolászták a tálba a hozzávalókat, de amikor már egy jó 10 percnyi kavargatás után ránéztem a pogácsa tésztára, hát egy kissé elképedtem, ugyanis egy folyékony kis cuccot kavarásztak, hát bevallom rég nevettem ilyen jót:), ugyanis 35 g lisztet sikerült a tálba szösszinteni a 350 g helyett:))))))))))) de aztán korrigálva ezt a kis málőrt:), nagyon finire sikeredett végül ez a pogi. Kellett hozzá, hogy így készüljön!

Hozzávalók:

2,5 dl török joghurt vagy tejföl vagy sima joghurt, illetve ezek szimpatikus keveréke
1 dl olaj+ha szükségesnek érezzük 3 ek olaj
1 dl olvasztott vaj
185 g sült sütőtök
1 egész tojás
35 dkg liszt
2 tk. só
2 kk. sütőpor, bio Alnatura DM-ből
15 dkg feta sajt
15 zsálya levélke

Tetejére: nálam most napraforgó mag, tökmaggal szerettem volna, de sajnos égen-földön nem lehetett kapni a környéken, ha megcsinálom majd újra akkor még lehet beteszek egy képet:)
A lisztet beleszórtam egy tálba, hozzáadtam a sütőport és az egész tojást, a sót és belemorzsoltam a feta sajtot. A sütőtököt először összemixeltük botmixerrel, így a tészta homogénebb és nagyon szép sárga lett (első és utolsó kép), másodszor csak villával alaposan összetörtem így rusztikusabb ám kevésbé látványos lett a végeredmény, azonban mindkét módszerrel finom lesz az kétségtelen:) Végül a sütőtököt és a folyékony összetevőket (olvasztott vaj, joghurt, olaj) és az aprított zsályát is hozzáadtam a tésztához, majd jó alaposan összekevertem.

A plusz 3 evőkanál olajat csak abban az esetben adjuk a tésztához ha nagyon ragadna, így sokkal könnyebb lesz vele bánni. Kézzel formáztam belőle szimpatikus méretű kis közepes pogácsákat, megkentem a tetejüket a felkevert tojássárgával, megszórtam a szotyival és előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt szép nap sárgára sütöttem.

Nagyon jól passzolt hozzá az a száraz merlot, amit iszogattunk hozzá, a Wanda pincészetből hoztunk Egerből.
A pogi az Nők Lapja Café-n régebben begyűjtött és jó néhány variánsban már elkészített török feta sajtos pogácsa alakítgatásával született.

2009. október 19., hétfő

Spenótos-szalonnás csusza


Tényleg az ember egy kis hideg hatására újra elkezd vágyni a kicsit ütőssebb kaják után, ez a kis finom tészta is ennek a hozománya. Mostanában nagyon elmaradtam a dolgaimmal, de közben 2 vendégség is volt nálunk, ahol tényleg főzhettem rendesen, én ezt nagyon élveztem. Hozzáteszem azért jól el is fáradtam bennük:), de született sütőtökös-zsályás pogácsa 2 alkalommal is és lesz még további is:), kékszőlős kekszalapos csokitorta sült paprikás-aszalt paradicsomos gnocci és kacsás tagliatelle, amibe szintén csempésztem azért egy kis sütőtököt, most úgy érzem a kékszőlő és a sütőtök ami meghatározza a gondolataim egy jó részét:)))
Hozzávalók:

50 g kolozsvári szalonna
150 g spenót levél (fagyasztott)
1,5 ek liszt
1,5-2 dl tej
1 gerezd fokhagyma
250 g tönköly csusza tészta
1/2 fej vöröshagyma v. 1/2 szál póréhagyma
só, őrölt bors
Feltettem egy fazékban vizet forralni a tönköly csuszának. A szalonnát apró kockákra vágtam és megpirítottam egy wokban, majd kiszedtem a megsült kis darbkákat és félretettem. Kis kockákra vágtam a hagymát és azt is megpíritottam, rá dobtam a kiolvasztott és kinyomkodott spenótot, kicsit összeforgattam a hagymás olajjal és pár pillanatig a tűzön kavargattam, félre húztam és megszórtam a liszttel. Belereszeltem a fokhagyma gerezdet, sóztam és borsoztam. Apránként felengedtem a tejjel a mártást, pár percig forraltam és kevergettem, majd félre húztam. Az épp kifőtt csuszát beleszedtem a mártásba és a főző vízből pár kanálnyi vízzel hígitottam rajta. Tetejére reszeltünk egy kis trappistát és nagyon jót vacsiztunk belőle. Sajnos:)))))
2-3 személyes mennyiség

2009. október 17., szombat

Kékszőlő-birs lekvár

Hozzávalók:
1 kg kék szőlő (otello)
1 kg birsalma
150 g gyümölcscukor
1 vaníliarúd

A szőlőt alaposan megmostam és leszemezgettem, egy jobb lábasban feltettem főni. Kb. fél órányi főzés után elzártam a lángot és kicsit hagytam kihűlni a szőlőt, majd szitán áttörtem.
A szőlőlevet beleöntöttem a lábasba és hozzáadtam a kicsumázott, megpucolt és felkockázott birsalmát és a vaníliarúd kikapart magjait. Ezután jön a türelem játék, mert kb. egy óra hosszára van még szükségünk a lekvár elkészültéig. Eleinte csendesen fődögélt úgy fél órán keresztül, akkor is megkavargattam néha, de ahogy a birs elkezdett szétfőni és pektin tartalma kioldódni, a lekvárom rohamosan sűrűsödött és kavargatni is kellett rendesen, a végén jutott eszembe, hogy nem is tettem bele semmi cukrot sem és akkor kevertem hozzá a 150 grammnyi gyümölcscukrot. Addig főztem míg a birs teljesen szétfőtt benne és végül a üvegekbe kanalaztam a forró lekvárt, ügyelve arra, hogy ne maradjon levegős. A lekvár a jóféle szilvalekvárok állagát idézi, íze pedig elég különleges lett, érződik rajta a birs fanyarsága, de a kékszőlő illata és aromája is átjárja, nekem nagyon-nagyon ízlik. Azóta már két desszert alapját képezte és továbbiak kigondolására serkent a csekélyke kb. 2 üvegnyi lekvár ami a fenti mennyiségből készült, de azóta is készülök a következő adagra. Tartósításhoz csírátlanítsuk ki a befőttes üvegeket, ez azt jelenti, hogy alaposan elmossuk, majd hőkezeljük valahogy az üvegeket, ezt lehet simán a sütőben közepes hőfokon, úgy 20 percig, de mikróban is forralhatjuk egy kis vízzel őket, ahogy Garffykától láttam:))) ezúton is köszönet érte.

Innen a recept.

2009. október 5., hétfő

Sült paprika krémleves chorizo-val



Nagy sütögetésben voltam pár napja, egy nagy tepsiben sütöttem egy óriási padlizsánt, amiből padlizsánkrém készült, aztán sült egy szintén jókora példány sütőtök, aminek egy részéből készült az alábbi császármorzsa, a maradékkal viszont én végeztem mert nagyon finom édes volt:) végül pedig 2 kápia paprikát is hozzácsaptam a süldögélő csapathoz, igazán nem teljesen egyértelmű szándékkal, de, hogy majd úgy is lesz belőle valami. Először a padlizsánkrémbe gondoltam, de aztán leves lett belőle, amit nem bántam meg, mert isteni finom. Hát már most nem tudom, hogy mit is csináljak sült kápiából legközelebb a sok mindenből ami egyszerre eszembe jutott, de a salátát, krémet és szószt biztos, hogy nem hagyom ki.

Hozzávalók - 2 főre

2 nagyobb kápia paprika
4 dl zöldségleves, bio leveskockából vagy ha van alaplé
1/2 vöröshagyma (ha kisebb mehet az egész)
1 gerezd fokhagyma
1 ek natúr joghurt, török 3,5 % nálam
1-2 ek olívaolaj

frissen őrölt fekete bors

tálaláshoz: 5 karika chorizo kolbász

A paprikát forró sütőben, kb. 20-30 percig sütöttem, egyszer megforgattam, ahogy kell kicsit szenesre sült itt-ott. A paprikának le kell húzni a héját, ezért valami úton módon gőzben kell tartani, hogy felpuhuljon, olvastam már olyat, hogy tegyük műanyag zacskóba vagy egy tálban egyszerűen folpakkal fedjük le, én most egy műanyag dobozkába zártam be olyan 10 percre. Szinte gond nélkül lejött a paprika héja, csak egy kis részen kellett jobban küzdeni vele, aztán magokat is kiszedtem és felcsíkoztam. A hagymát apróra vágtam és az olajon dinsztelni kezdem, belereszeltem a foghagymát picit még pirítottam, hogy kiadja az ízét és felöntöttem a levessel. Amikor forrni kezdett beletettem a paprikát, fűszereztem sóval, borssal, tettem bele egy nagy kanál joghurtot és levettem a tűzről majd botmixerrel megmixeltem, aztán még egy rottyanásra visszatettem a tűzre, kevertem bele 1 tk csípős paprikát és kész.

Tálalásnál a chorizót felcsíkoztam és beleszórtam a levesbe csak a szép fotó kedvéért szúrtam nyársra.

A receptet a No Salty-n találtam.

Sütőtökös császármorzsa - malagás mazsolával és mézzel


hát ez nagyon finom lett:) tényleg, amikor megkóstoltam, teljes megelégedéssel nyugtáztam a fűszerek és sütőtök harmóniáját egy morzsában, ami azért narancsos, gyömbéres, fahéjas, mézes illatokat és ízeket is produkál. Rájöttem:) egy desszertnél  milyen fontos, hogy amikor megszagoljuk valami fenséges illatokat érezzünk! és ez nagyon jó szagú volt!  Egy ideje nyomasztott:), hogy nekem sütőtökös morzsát kell csináljak, ha a fene, fenét eszik akkor is:) úgy látszik ez nem volt véletlen, mert az ízében sem csalódtam:)


hát tudom, ennyi mosoly jel miatt már felkéne akasztani, mármint nem volt türelmem végig olvasni azt a hosszú-hosszú cikket és komment hegyeket arról, hogy milyennek is kéne lennie egy bloggernek vagy milyennek nem, na ezzel sajna tényleg nincs már időm foglalkozni. Egyébként egyszer ha tenger időm lesz majd elolvasom:) de cserébe azért én továbbra is főzök egy kicsit mániásabban mint az átlag, sőt ezt még le is írom!

Hozzávalók:
150 g sült sütőtök, ha finom édes az a legjobb
1 ek gyümölcs cukor
5 ek liszt
2 ek búzadara
1 csésze tej
3 tojás
1/2 bio narancs reszelt héja
1 tk reszelt gyömbér
1 tk őrölt fahéj
2 ek vaj
csipet só

5 dkg mazsola
2 ek spanyol malaga bor, de szerintem, jó lehet tokaji aszúval, jobb konyakkal is

tetejére 2-3 ek méz


A mazsolákat a mikroban pár másodperc alatt meg melegítem, majd leöblítem róla a vizet és rá löttyintek egy kis finom édes malagabort. A tojásokat ketté választom. A tojássárgához adom a korábban megsütött és botmixerrel pürésített tököt, amiben azért hagytam egy kis husit is a tök csodás rostjaiból és a tejet, majd jól elkeverem. Belereszeltem a narancshéjat, körömnyi gyömbér darabkát, egy kanálnyi gyümölcs cukrot, csipet sót és a fahéjat is. A tojásfehérjét kemény habbá verem, először kb. az 1/3-ad tojásfehérje habot hozzákeverem a sütőtökös, már a fűszerektől illatozó tojásos masszához. Óvatosan keverem, hogy ne törjön össze. Egy serpenyőben megolvasztom a vajat, egy picit emelek a hőn és beleöntöm a massza felét. Várok pár percig míg az alja megszilárdul és szépen megpirul, aztán megfordítom egy vagy két darabban, aztán egy pár percnyi pirulás után, falatnyi darabokra szedem a fakanállal. Ma a az egyik kolléganőmmel értekeztem a császármorzsa sütési technikáját illetően és ő a folyamatosan kavargatós, majd a végén apró morzsává szétesős módszert alkalmazza, fele-fele arányú búzadara és liszt mennyiséggel, hát legközelebb kipróbálom úgy is egy kis barack lekvár társaságában (csak, hogy kedves barátnőm is megnyugodjon, hogy hagyományos kajákat is lehet nálam találni:)
Tálalásnál megszóróm bőségesen a malagás mazsolával és meglocsolom egy kis mézzel is.

A receptet már régóta a Macitól korábban ellesett és több ízben kipróbált császármorzsa recept módosításaival sikerült össze tenni. Most szilva szezonban már csináltam, olyasmi szilvás karamellás szósszal is mint Macinál, nagggyon finom úgy is.

2009. október 3., szombat

Kéksajtos krém, ricottával és körtével


Reggelire és ebédre is ez volt a menü egy ráérősebb szombaton. Amint elköszöntünk és a szendvicseivel pecázásra bocsátottam a fiút, a reggeli mézes kávé után éreztem, hogy rám is rám férne valami táplálék. A hűtőben matatva, egy helyes darabka kéksajtot vettem ki egy kis vaj és ricotta társaságában és nézegettem, hogy milyen formán egyem meg őket:) Szendvicskrém készült belőle kétféle.

Hozzávalók
2-3 adag

35 g vaj
30 g francia kéksajt, vagy bármilyen szimpatikus márványsajt, rokfort és egyebek
50 g ricotta
pici só, bors

Ezeket összekevertem és kaptak egy zümit a botmixerrel, majd a felét jól megettem egy fél fürt szőlővel reggelire.

Aztán elmentem egy kicsit nézelődni a hozzánk közelebb eső piacra, bár a Nagycsarnokot azért jobban szeretem, de most lusti voltam elmászni oda. Itt kaptam végre birsalmát, amire nagyon rávagyok pörögve, vettem még egy kis csípős paprikát is a hűtőben aszalódó kápiák mellé, amelyek egész tűrhető állapotban várják jobb sorsukat, hogy végre ledaráljam őket, bár mire szereztem darálót, az is kisebb logisztikai hadművelet volt. Mostmár csak a megcsinálás hiányzik. Szóval haza értem még néhány szépséggel és már újra éhes voltam, mert jócskán elnézelődtem az időt. Előrekerült a krém második fele, de most tettem bele egy nagyobb darab zamatos, édes körte negyedét, azzal jól összekevertem és egy szelet kenyérrel megebédeltem:)