2011. december 2., péntek

Mandulás-amarettós birslekvár

Hát akkor még harmadjára is lekvár:), de úgy látszik, hogy most a lekvárok hoztak igazán lázba főzés terén. Jöhetnének a karácsonyi sütemények, de most inkább nekem is vigyázgatnom kéne édességek terén, egy jól sikerült kongresszus és néhány kis ááá ez még belefér főleg mákos sütikének és jahh a  nagymamám mákos meggyes derelyéinek köszönhetően... Beérett a stevia termés is, kíváncsi vagyok milyen. Bár tudom, hogy kicsit furi lesz, de azért hátha ez is hozzásegíthet egy kis természetesebb cukorhoz.

Nagyon imádom az amarettót, keserű mandulás illatos, hihetetlenül finom likőr. Édességekbe hüümm jöhet, valami jó kis ragacsos, csokis amarettós cucc sem lehet rossz.  De a lekvárokban is nagyon kellemes kis harmóniát tud hozni jó néhány gyümölccsel.

Mandulás-amarettós birslekvár
Hozzávalók /5 kis üveghez/

80 dkg birsalma /tisztítottan mérve
15-20 dkg nád cukor, demerara / gyümölcs cukor vagy amink van
1 dl amaretto
5-10 dkg pirított mandula vagy mandula pehely
kb. 6-8 dl víz

A birsalmáinkat megszabadítjuk a csumájuktól és héjuktól. Kockázva egy jobb lábasba tesszük, felöntjük kb. 5 dl vízzel és feltesszük főzni. Nézegessük, hogy forr el a víz, vigyázzunk mer hajlamos eltűnni, ha nem vagyunk résen és akkor bizony igen könnyen lekaphat a bőszen sűrűsödő birs. Ezért  pótoljuk az elfőtt vizet. Egy óra múltán hozzáadjuk a cukrot és fél dl. amarettót, még fél órát főzögetjük mire megfelelő állagú lesz. A végén természetesen elfőzzük a hozzáadott vizet és kevergetjük, hogy ne égjen le, botmixerrel keverjünk rajta, hogy szép egynemű legyen.  Mixelés után pedig mehet hozzá a pirított mandula és a maradék amaretto. Pár percig még főzzük majd tisztított, csirátlanított üvegekbe szedjük és 1 napig dunsztba tesszük a paplanok közé:)



Azért nagyon hálás feladat birsből lekvárt készíteni, mert nagyon jó sűrű lekvár lesz belőle, hisz nagyon magas a pektin tartalma. Ezért is szeretem kipróbálni más gyümölccsel párosítva, mert nagyon jó állagú lekvár lesz a végeredmény.

Korábbi birslekvárok:

Ananász-birs lekvár
Mézes-feketebogyós birslekvár
Kékszőlő-birslekvár
Mangó birslekvár
Sütőtökös narancsos birslekvár

2011. november 5., szombat

Sütőtökös narancsos birslekvár

Régóta kíváncsi voltam, hogy milyen a sütőtök lekvár és most el is jött az ideje, hogy ezt megtudjam, Zizi szuper VKF témájáról azonnal ez jutott eszembe. Mivel volt itthon sok-sok birsalmám, így gondoltam összepárosítom őket. De hiányzott még hozzá valami, először fűszereken gondolkodtam, de aztán rájöttem, hogy narancsot szeretnék még hozzájuk passzintani, mert milyen fincsi lehet az együtt. Ha majd kicsit jobban összeérnek az ízei kíváncsi vagyok mennyire fog dominálni benne.


Hozzávalók:

1.5 kg birsalma (tisztítottan kb. 1 kg lett, volt egy amiben túl sokan laktak)
4 nagy narancs
1 kg sült sütőtök
200 g gyümölcs cukor
1 zacskó 3:1 dzsemfix, dunsztolás esetén elhagyható


Két narancsnak vékonyan hámozzuk le a héját a fehér részek nélkül és vágjuk apróra, majd mehet egy nagyobb lábasba. Aztán a többi narancsot is hámozzuk meg, de ezek héjára már nem lesz szükségünk, húsukat vágjuk kockára, itt is vigyázzunk arra, hogy a fehér részeket vágjuk ki, mert attól keserű lehet egy kicsit. A birsalmákat szintén hámozzuk és kockázzuk fel, ez tényleg nem túl egyszerű feladat, de meg lehet velük birkózni. Elismerem kicsit pepecselős a mutatvány. Tegyük a birset a narancshoz, öntsük fel kb. fél liter vízzel és kezdjük el főzni. Úgy egy, másfél órára van szükség, hogy a birs és a narancs kellőképpen összebarátkozzon, ha nagyon elfőlne alóla a víz akkor pótoljuk. Nekem sikerült kicsit lekapatni az alját:)) Amikor már a birs szétesik akkor jó. A héjától megtisztított sült tököt botmixerrel pürésítsük és adjuk a cukorral és dzsemfixxel a lábasban várakozó birshez és narancshoz, még egy öt percig szorgosan kevergessük, vigyázat puffog,  aztán merjük előzetesen megtisztított üvegekbe a lekvárunkat. (üveg csírátlanítás korábbi lekvár posztokban) 6 üveg lekvár lett belőle. 

2011. október 26., szerda

Körtés és őszibarackos kékszőlő lekvár

1,8 kg kékszőlő (otello)
80 dkg zamatos körte
1 kg őszibarack
15+15 dkg gyümölcs cukor v. xilit (nyírfacukor)
1-1 zsacskó Dzsemfix 3:1


A szőlőt mossuk meg és szemezzük le. Tegyük fel főni, kb. fél óra múltán amikor már kiengedte gyönyörű bíbor levét zárjuk el és paszírozzuk át. Felezzük meg a szőlő levet 2 lábasba, majd tegyük bele a meghámozott és felkockázott körtét és őszibarackot. Tavaly birssel kombináltam és azzal is nagyon finom lekvár lett. Ha nem szeretnénk hogy darabos legyen a lekvár akkor botmixerrel teljesen is összemixelhetjük. Én szeretem benne a gyümöcsdarabokat, így csak egy kicsikét mixeltem bele, hogy maradjanak benne. Majd kerverjük bele a cukrot és dzsemfixet és főzzük kb. 3-4 percig.
Zárjuk el a lekvárunkat és kanalazzuk tiszta üvegekbe, majd állítsuk fejtetőre őket egy 5 percre.
kb. 3-4 kis üvegnyi lekvárom lett ebből a mennyiségből fajtánként. Nagyon jól harmonizálnak sajtokkal, de füstölt husival is, több ízben kipróbáltam ;))


2011. október 2., vasárnap

Tárkonyos almás cukkini főzelék

Vadásztam egy ideje a tárkonyt, amikor a piacon végre láttam egy néninél. Hazavittem szagolgattam:), nagyon kedves fűszerem. Majd rájöttem, hogy most nem is kívánom a tárkonyos csirkeragu levest, amibe szándékoztam tenni. Néhány nap múlva azonban kezdett esedékessé válni, hogy elhasználjam, a hűtőben egy pohár vízben azért kitart egy hétig is. A csokor egyik felét kiszárítottam, mert azért abból sosem árt ha vannak tartalékok. Viszont megkívántam egy kis cukkini főzeléket, amit kapros változatban jó néhányszor gyártottam, de gondoltam valami kis kísérletezgetést, most azért megbírna. Így került hozzá az alma és a tárkony, nem bántam meg a próbát, mert nagyon kis fincsi főzelék kerekedett belőle. Legközelebb az is biztos, hogy körtével készül ;)

Hozzávalók:
(2-3 személyes adag)

1 termetes vagy 2 kisebb cukkini
1 alma
kis maréknyi tárkony
1,5 dl tejszín
2 ek liszt
3 dl víz
2 kávéskanál nádcukor v. méz
só, őrölt bors

A cukkinit lereszeljük. Feltesszük főzni kb. 3 dl vízzel. Kb. 5 perc főzés után hozzáadjuk a szintén lereszelt almát, még további 5 percig főzzük. Eközben elkészítjük a habarást, a tejszínben csomómentesen elkeverjük a lisztet, cukrot és apróra vágott tárkonyt. Sózzunk, borsozzuk. Amikor megpuhult minden behabarjuk, 1-2 rottyan és ilyen villám gyorsan készen is van.

2011. szeptember 3., szombat

Hibiszkusz, szeder, narancs..jég hidegen

Ősz lett, de azért még túl forrósodás esetén jól esik egy kis hűsölés. Meg egyébként is nagyon szeretem a limonádékat, főleg ha sok gyümölcs van bennük.Gyorsan elhussant a nyár,  ám azt hiszem, inkább az ősz az elemem főzés tekintetében. És így is elsőre egy nagy bonyolultságú recepttel kezdeném a sort :) Túlságosan nem is részletezném, idén nyáron valóban arcpirító volt a táplálkozásom, egyik gyöngyszem például a konyha közepén állva tejföl,kiflivel és ehhez hasonló csúcsgasztronómiai élmények voltak jellemzőek. Néha főztem rendes táplálékot is, de aztán nem jutottam posztolásig, a gépem úgy fest elfüstölt (bár még van remény), de benne volt jó néhány kép és írás, ami lehet elszállt az éterbe, de próbálok ezen nem siránkozni túl sokat és persze levonni a tanulságot, hogy mentés, mentés, mentés..




Hibiszkuszos, narancsos-szedres limonádé / 2 pohár


2 ek hibiszkusz tea
4 dl  + 2 dl víz, mentes víz, tisztított víz, kinek mi van
3 ek nyírfacukor, finomítatlan nádcukor, méz..
1 narancs (nem bio, de jobban csúszott volna;)
1 marék szeder (fagyasztott szeder)



Elkészítjük a teát 4 dl vízben, minimum 5 percig áztatjuk a szárított hibiszkusz virágokat, feloldjuk benne a nyírfacukrot, majd teljesen kihűtjük. Felszeleteljük a narancsot, poharakba szórjuk a szederrel, kicsit meg nyomkodjuk kanállal, hogy kiadják a levüket, felönjük a teával, vízzel és beledobunk jégkockákat.
A hibiszkusz teában az is jó a gyönyörűséges színén és kellemesen savanykás ízén túl, hogy gyógyhatással rendelkezik. Méghozzá frissít, hűsít és a magasvérnyomásban szenvedőknek is segítséget jelenthet. Jót tesz az emésztőrendszerünkkel, fájós torkunkkal és C vitamin tartalmánál fogva lerobbant immunrendszerünkkel. Jó érzéssel kortyolgattam az biztos :))


2011. június 14., kedd

Kapros és hagymaimádó házi sajt



Ezt ki kell próbálni, annak aki szereti a friss sajtot, mert pofon egyszerű elkészíteni és én is már milyen rég tervezgettem házilag sajtot csinálni, de valahogy jól elodáztam mindig, hogy az macerás. Mondjuk az biztos, hogy most már  sűrűbben kell tennem, mert nagyon finom és ráadásul pikk-pakk megvan. Az orda sajtra hasonlít a végeredmény, amiből részemről bármennyit eltudok tüntetni. Az ízesítéseknek meg csak a fantázia és a fellelhető alapanyagok szabnak határt. Így elsőre rögtön két részre osztottam az adagot, mert nem bírtam magammal, hogy két íz készülhessen. Mindkettő jó lett, de most valahogy a kaprosért nagyon oda voltam, mondjuk a kaporra eléggé rá is vagyok kattanva:), nagyanyámtól kaptam egy szép nagy csokrot, szerintem az elmúlt héten minden nap ettem valamilyen formában és még nem untam meg:))

Hozzávalók:

1 l házi tej 3,5 % -os (kecsketejből is isteni, kóstoltam:))
1 nagy doboz tejföl (450 g)
só, ízlés szerint én kb. 2 teáskanálnyit használtam
frissen őrölt tarka bors

fűszerek:
fokhagyma, lilahagyma, petrezselyem, újhagyma zöldjével együtt
és kapor

kell még egy nagyobb gézlap vagy konyharuha
kötöző spárga

Az elkészítés annyiból áll, hogy a házi tejet egy lábasba öntjük. Előtte vízzel kiöblítjük, hogy ne égjen oda. Ha forr a tej, félrehúzzuk és beleöntjük a tejfölt. Egy 2 percre visszatesszük forrni, majd félre húzzuk és figyelgetjük, hogy válik szét a savó és a sajt. Egy mély lábas fölé egy fakanalat teszünk, erre fogjuk kötni a gombócot csöpögtetni. Belemerjük a gézbe az összegyűlt sajtot, ha szépen elvált. Ha nem akkor előbb egy szűrőbe öntjük, így a nagy része kicsöpög. Aztán öntjük át a gézbe, így egy kis gömböcöt kapunk, belekeverjük a sót, borsot és az aprított fűszerek felét, majd szorosan összekötjük. Aztán ügyesen rákötjük a fakanálra. Egy fél óra - óra alatt ki is csöpög a savó. Az sem baj ha többet hagyjuk, viszont minél kevesebbet annál krémesebb lesz a végeredmény és minél többet annál keményebb.
Miután mindezzel megvagyunk kiterítünk egy folpackot és egyenletesen elosztjuk rajta a fűszerek másik felét és erre helyezzük a helyes kis sajtunkat. Ráhajtjuk és hűtőben tároljuk, míg el nem illan onnan.



A recept innen származik: http://kisvaxkotyvaszt.blogspot.com/2008/04/sajt-kszts-hzilag.html

2011. május 31., kedd

Epres csokis kalácsfelfújt vanília sodóval

Hát kissé hosszabbra sikeredett a szünet mint terveztem, de hát erőltetni nem jó a dolgokat. Azért kedves kis noszogatásokat kaptam innen-onnan, ami nagyon jól esett, így aztán "gyorsan" összekaptam magam:) Azt már tényleg csak pironkodva jegyzem meg,  hogy a 3. blog szülinap úgy süvített el március 11-én mellettem, hogy néhány napja jutott csak eszembe..ááá, azért ez durva. Közben ki is tavaszodott, majd már be is köszöntött a forró nyár szele. Lecsengett a medvehagyma is, volt olyan próbálkozás, ami talán blogra kívánkozott volna, például fasírtban és töltött csirkecombban, de majd next time:)
Gyönyörű szín és ízkavalkád van a piacokon. Már-már annyira ingerlő, hogy hál' Istennek ez engem is kirángat a tespedésből és új energiákkal telít.

Nem régiben készítettem az első kalácspudingom, már régóta vágytam megkóstolni, azonban sokáig csak a szemezés fázisáig jutottam vele. Alapvetően a hűvösebb szezon desszertje, de azt hiszem bármikor megtudnám enni:)) ráadásul eperrel, csokival és egy kis vanília sodóval tényleg nem lehet ellene kifogás, kivéve persze, ha annyira meleg van, hogy nincs kedvünk begyújtani a sütőt, ami azért már a küszöbön áll. Viszont nagyon hízelgő dicséreteket kaptam rá, így aztán pláne sarkallt, hogy poszt szülessen belőle. Azonban az elkészítése nem volt bonyodalom mentes:) Nem teljesen sikerült például átgondolom a sütőtál méretét és a hozzávalók mennyiségét, de legközelebb már tudni fogom, hogy nem szabad teljesen teleönteni a tálat, mert akkor kibuggyan sütésnél. Ráadásul persze nem igazán tartottam be végül egy receptet sem:) Ott kezdődtek a problémák, mikor konstatáltam, hogy a  tejszínes-tejes-tojásos cucc fele megmaradt, bár már csurig öntöttem a kb. 20x30-as sütőedénykémet. De semmi para, mert ebből a maradékból nagyon fincsi sodót készítettem végül.

Hozzávalók 6 személyre:

1 kisebb fonott kalács (25 dkg)
30 dkg eper
5 dkg étcsokoládé
6 dl tej
4-5 dl tejszín
3 tojás
15 dkg nádcukor
5 dkg vaj
1 vaníliarúd v. vaníliás cukor v. egyik se:))
fahéjas porcukor a tetejére



Egy kisebb méretű sütőtálat kivajazunk. Az epret megtisztítjuk és ha nagyobbak akkor félbe vágjuk, az étcsokit kis kockákra vágjuk. A tejszínt és a tejet összemelegítjük a vaníliával, aztán a tojásokat habosra keverjük a cukorral, majd óvatosan beleöntjük a forró tejet és közben folyamatosan keverjük. A kalácsot felszeleteljük vagy kisebb darabkákra szedjük, megvajazzuk és a tojásos masszába mártjuk.
Betesszük a tálba, rétegesen az eperrel és a csokikockákkal. Ráöntünk a tojásos masszából annyit, hogy kb. háromnegyedig érjen a tálban. Előmelegített sütőben 40 percig sütjük 170 fokon. A tojásos massza maradékát kis lángon besűrítjük, teljesen kihűtjük, majd fogyasztásig hűtőbe tesszük.

Tálaláskor még a sodón kívül egy kis fahéjas porcukorral is megszórtam, aki ezt túlzásnak érezné még sütés előtt is megszórhatja a művet egy kis fahéjjal.

2011. március 23., szerda

Mézes zabpelyhes polentagombóc 41.VKF



Mindenfélélét tervezgettem Mézigörl VKF fordulójára, valahogy nem találtam az igazit, főleg amihez minden lett volna. Nem is tudom, hogy miért ilyen az ember, hogy már megint az utsó pillanat stressze:) váltotta ki belőlem a cselekvést. Felismertem, hogy ez nem feltétlenül jó így:) és dolgozok is a helyretételén. Nem vagyunk egy rendszeres méz fogyasztok, de pár éve nagyon szeretem a mézet. Gyerekkoromban egyáltalán nem ettem mézet, sőt egy nagyobb gyomorrontás után, elindult a pletyi, hogy biztos allergiás vagyok a mézre. Így aztán erős ellenérzéseim voltak a méz irányába, sőt rossznak találtam az ízét is. Míg nem eltelt jó néhány év és félve de, megnyaloggattam a mézet és csodák csodájára nem lett tőle semmi bajom. Így aztán rájöttem, hogy nem vagyok allergiás és boldogan ettem a mézes vajas kenyeret:))

Mézes zabpelyhes polentagombóc

60 g kukoricadara
40 g tönkölydara
40 g zabpehely
3 nagy ek. méz (izlés szerint több is lehet)
2 ek kókuszreszelék
6 szem aszalt szilva
1 dl tej
1 dl víz
10 g vaj
                                   

A vajat egy kis lábasban megolvasztottam, megpirongattam benne a zabpehellyel összekevert darákat. Felöntöttem a tejjel és a vízzel. Párpercig kevergettem, amikor már puffugósba váltott, akkor még egy kicsit tovább kevertem. Lefedtem és még konyharuhával be is bugyoláltam és 20 percig pihentettem. Ezt követően belekevertem a mézet, a kókuszt és az apróra vagdalt aszaltszilvát.
Teljesen kihűtöttem, utána gombóckákat gömbölygettem belőlük. Kókuszreszelékbe vagy szezámmagba forgattam őket.  

2011. március 14., hétfő

Flapjack, ami granola lett...

Azaz müzliszelet, ami müzli lett:), már rég szemeztem a házi készítésű müzlivel és müzliszelettel is. Tényleg nem bánom, hogy ez most így sikerült, mert az igaz, hogy a tökéletes müzli szelet receptjét még nem sikerült megtalálnom., de cserébe viszont talán az eddigi legfinomabb müzlit sikerült előállítanom amit valaha is kóstoltam. Az is igaz, hogy nem nagyon adtam horror összegeket a szimpinek kinéző, boltban fellelhető darabokért. Úgy tudom a flapjack brit, a granola pedig amerikai eredetű édesség, mindkettőben fellelhető a zabpehely,puffasztott és egyéb gabonák, olajos magvak, aszalt, friss gyümölcsök és hát hosszasan lehetne sorolni, hogy mit is lehet bele passzintani. Például egy marcipánosat is eltudnék képzelni, de azt hiszem kicsit kimerítni a granola eredeti célját. Ami természetesen az egészség, finom táplálékon keresztüli szervezetbe juttatása:) Tavaly nyáron egy nemzetiközi rendezvényt szerveztünk és ott ismertem meg egy nagyon kedves amerikai idős házaspárt. A bácsi olyan kilencven, a néni hát talán 80 körüli lehetett. Mindketten nagyon egészségesnek látszottak. Na de a néni ötször leelőzött volna szerintem minden sportban, majd kicsattant az erőtől és egészségtől. Ő kínált meg a házi készítésű granolájával, ami persze hírből sem hallott cukrot, mézet is csak nagyon minimális mértékben.  Recepteket böngészve rájöttem viszont, hogy legközelebb olyan flapjack-kel fogok próbálkozni, amiben liszt is van, így talán kisebb eséllyel hullik alkotó elemeire, na de majd beszámolok.


Mandulás-aszalt szilvás granola


20 dkg zabpehely
3 dkg kókuszreszelék
10 dkg mandula
15 dkg vaj
5 dkg barna cukor
5 ek. méz
8 dkg aszalt szilva
1-1 bő tk fahéj és gyömbér
a recept pluszban még írt étcsokoládét is (5-8 dkg-t), ez nálam kimaradt

A sütőt elmelegítjük 180 fokra. A vajat, a mézet és a barna cukrot egy lábasban feltesszük összemelegíteni. Épp csak addig, míg szépen elolvad a cukor is, közben kevergetjük. Lehúzzuk a tűzről és hozzákeverjük a zabpelyhet, kókuszt, mandulát és a nagyobb darabokra vagdalt aszalt szilvát. A masszát kivajazott kissebb tepsibe tesszük, jól lelapogatjuk és 20-25, esetleg 30 perc perc alatt megsütjük. Nekem, illetve a pokol konyhája sütőmnek sikerült ezt is kicsit megkozmálnia, de aztán pár nap alatt sikerült is ki szednem a porcelán sütő formából a maradványait:). Legközelebb sütőpapírt teszek alá;) kipróbálás esetén ti is tegyetek így.

2011. február 14., hétfő

Áfonyás-mandulás csirke, OVCS2

Nagyon eredeti kezdeményezést indított Autumn a Kutya és Konyha blog szerzője Online Vacsoracsata néven. Kedves invitálására csatlakoztam a játékhoz.Végül nem kellett sokat gondolkodnom, hogy mit készítek, mert már nagyon újbóli elkészítésre, fotózásra és posztolásra várt ezt a fogás, most készítettem el negyedjére 2 hónapon belül. Remélem a csapattársaknak is ízleni fog:) Élesben elé biztos társulna mellé egy leves és egy desszert. Mondjuk pasztinák krém leves pirított szalonnával és valami kis izgire ízesített creme brulee;) Ez így szerintem aktualitása miatt akár egy kerek kis Valentin napi menü sor is lehetne:) Ja és szavazni is lehet a szimpatikus ételekre, szóval a játék szabályai itt olvashatók és akinek tetszik amit készítettem , az a név azaz Ízlésszindróma kommentbe küldésével péntek éjfélig  itt tud szavazni ;))

Készült barátnős összejövetelre, ahol rögtön szárnyra is kelt a recept és örvendeztettet meg férjeket szülinapjukon és további baráti főzőcskéken is elkészült.

Ez egy nagyon jól variálható étel, sokféle aszalt gyümölccsel és csonthéjassal működik (pl: aszalt barack, szilva, ananász, fenyőmag, dió, mogyoró..stb) A husin is lehet változtatni én kipróbáltam már kacsamellel is,  úgy is működött. (A kacsamellet előtte elősütöttem, bőröstül vágtam kis kockákra és úgy használtam a továbbiakban.)

Hozzávalók -2 személyre, amit nem tart sokba 5-re átszámolni:)))

400 g csirkecomb filé
70 g mandula
50 g aszalt áfonya
1 ek méz
1 dl száraz fehérbor
3 szál friss kakukkfű
őrölt bors, só

A mandulát meghámozzuk, azaz egy tálkába szórjuk, vízzel felengedjük és nagy fokozaton a mikróba tesszük 2 percre. Kicsit állni hagyjuk, majd kinyomkodjuk a mandulákat a héjukból. Miközben vigyázunk a kezünkre nehogy még túl forró legyen a víz. Papír törölközőn leszárogatjuk és egy serpenyőben picit megpirítjuk.

A csirkecombot kockákra vágjuk és egy tálban összekeverjük az áfonyával, mandulával, mézzel, fehérborral, kakukkfűvel, sóval, borssal és minimum egy fél órára hűtőbe tesszük.

Egy sütőtálba tesszük a csirkés-mandulás-áfonyás egyveleget és alufóliával letakarjuk.  Vagy vastagabb alufóliákból nagyobb darabokat készítünk elő, két részre osztjuk a mennyiséget és batyukat formázunk belőle.
Előmelegített sütőben 30-35 percig sütjük, majd még további 5-10 percig úgy, hogy levesszük az alufóliát és ha túl sok a leve leöntünk egy kicsit és megpirítjuk a tetejét. Krumplipürével vagy "Roast potatoes"-zal is nagyon fincsi;)

Magyar Konyha 2007. júniusi számból származik a recept ötlete.

2011. február 12., szombat

Burgonyás Fánk - málnával és szederrel

Nem is emlékszem mikor csináltam utoljára fánkot, talán csörögét sok éve... A VKF-re készült volna,  de meg is csúsztam vele és ráadásul nem nagyon találtam itthon szimpatikus öntetnek valót, így aztán lekvárral és porcukorral ettük:) Örülök, hogy kipróbáltam egy krumplis fánkot, mert annyira jó puha, de mégis tartalmas. Könnyen variálható, sósan és édesen is ízesíthető alaptészta.  Bármilyen gyümölccsel finom lehet, az eredeti receptben friss meggyel készítik, nekem volt még egy utolsó adag fagyasztott szeder és málna a hűtőben, így készült ezzel.

Burgonyás fánk - málnával és szederrel

25 dkg liszt
25 dkg főtt burgonya
2 dkg élesztő
2-2,5 dl tej
1 kk. porcukor
2 tojássárgája
20 dkg  szeder és málna (fagyasztott)


Fél dl tejbe szórjuk a porcukrot és az élesztőt, majd megvárjuk míg pár perc alatt szépen felfut. Egy tálban áttörjük a főtt krumplit, hozzáadjuk a lisztet, tojássárgáját, csipet sót, a felfutott élesztőt és annyi tejet, hogy közepesen kemény legyen a tésztánk. Ha friss gyümölccsel dolgozunk akkor ennél a lépésnél hozzá lehet adni. Konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük a tésztát, nálam ez egy órát vett igénybe. Ezután keverjük bele a kicsit felengedett szedret és málnát. Evőkanállal nagyobbacska darabokat szaggatunk, közben lisztben megforgatjuk és meg lapítgatjuk kézzel vagy liszttel behintett deszkán fél centi vastagra nyújtjuk és szimpatikus méretű szaggatóval kiszaggatjuk. Kicsit csuszpájzos lesz a gyümölcsöktől, de ez sütésnél nem probléma. Bővebb, forró olajban aranypirosra sütjük, majd szalvétán lecsepegtetjük és ízlés szerint jól megporcukrozzuk.

A receptet a Magyar Konyha 2007. júniusi számában találtam.

2011. január 31., hétfő

Díj:) és egy kis diós, áfonyás ropogós keksz

Kaptam egy nagyon kedves díjat a DióBisztrótól http://diobisztro.blogspot.com/, amitől tényleg nem csak 1, hanem garantáltan több mosoly is ki ült a képemre:) Az első ilyen blogos díj, ami most úgy érzem nagyon jókor jött:)) Sikerült felébresszen a téli szendergésemből;)
Nem tudom, hogy ér-e vissza küldeni a díjat, így nem teszem, de ezért is örülök, hogy elmentem a bloggertalira, mert többek között megismertem Dórát a Dió Bisztró egyik tagját, tényleg nagyon királyságos az oldalatok, guszta a konyhátok, imádom a sok gasztro okosságot amit tudtok;)

Útmutató:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.

- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.

- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.

- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Szeretném tovább adni, néhány olyan bloggernek, akiket többek között szeretek olvasgatni és sok inspirációt is kapok tőlük:)


http://trendoblog.blogspot.com/ csodálom azt a végtelen materiális és univerzális tudást amit oly nagy lelkűen megoszt (néhány dolgot biztos tanultam;)

http://thechefviki.blogspot.com/ nagyon kedves és jó kedvű:) és annyi ínyemre való kaját főz:)

http://kutyaeskonyha.blogspot.com/
nem rég talált rám, nagyon drukkolok neki, nagyon szimpi az oldala és szeretem a receptjeit, írásait:)

http://katakonyha.blogspot.com/
Nagyon inspiráló a konyhája, például nála néztem, ki ezt a kekszet, de aztán rájöttem, hogy egy alapvető hozzávaló a kukorica pehely elfogyott, így dió és aszalt áfonya került bele, de egy nagyon finom ropogós keksz, amit biztos, hogy még többször elfogok készíteni.  Biztos, hogy kukorica pelyhesen is;)

Diós-áfonyás keksz



35 dkg finomliszt
1/4 teáskanál sütőpor
1 nagyobb csipet szódabikarbóna
2 teáskanál só
22 dkg vaj (csak 140g volt itthon, így még tettem bele 3-4 ek. szőlőmag olajat)
30 dkg nádcukor (picit több volt Katánál, de nálam csökkentgetni kéne, azt hiszem túl édesítek kicsit)
7 dkg méz
1 egész tojás
10 dkg dió
8 dkg aszalt áfonya

A lisztet egy tálba szórtam, majd hozzákevertem a szódabikarbónát és a sütőport. A diót durvára aprítottam, úgy hogy azért még nagyobbacska darabok is maradjanak benne. A vajat habosra kevertem a cukorral és a mézzel. Hozzáadom a tojást, azzal tovább keverem és utána hozzáadom a lisztes keveréket, aprított diót, aszalt áfonyát. Fél óra a minimum.

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A hűtőből kivettem a tésztát és egy picit hagytam melegedni pár percet, aztán kanálnyi adagokból kekszeket lapíthattam és sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam őket. 15 perc sütés után már elég szépen barnultak, úgyhogy gyorsan kikapkodtam az illatozó kekszeket. Rácson hűtöttem a még puha kekszeket, amik hűlés után ropogósra szilárdultak.

Az eredeti receptet a Kata konyhában:) itt találtam.

2011. január 6., csütörtök

2011 Datolyás konyakos libamájpástétom



Eljött 2011, számomra van valami varázslatos ebben:), mindenesetre reményekkel telve vágok neki az új évnek, ehhez választottam illusztrációnak Iván édes-okos ábrázatát:) Mindenféle fogadalmakkal felvértezetten kezdem az évet, bár tudom nem szokott működni a fogadkozás, ezzel inkább nem foglalkozom és erősítem a pozitív változásokat és hiszek abban, hogy megvalósulnak, aztán, majd meglátjuk:)



A Karácsonyi Bloggertalálkozón kóstoltam bele Mahlzeit remek pástétomjába, amit tudtam, hogy reprodukálni kell. Egész hasonlóan szoktam készíteni, de megérte azt a pár különbséget foganatosítani:), például én korábban nem tettem bele vöröshagymát, de nagyon jót tesz az ízének.
Az ünnepek reggeleinek elmaradhatatlan kelléke nálam egy jó kis pástétom, persze extrább kivitelben. Simán csirkemájból is isteni és természetesen köszönő viszonyban sincs a bolti dolgokkal, plusz tényleg irtó gyorsan készen is van ezért érdemes belefogni olyanoknak is akik esetleg gyakorlatlanabbak.

Hozzávalók:
60 dkg pecsenye libamáj
8 db datolya
1 dl konyak
80 g vaj
1 vöröshagyma
3 ek tejszín
só, bors, kakukkfű


A datolyát felaprítjuk , 4 cl konyakkal összeforraljuk és kihűtjük. (Nekem flambírozni sikerült, óriási lánggal:))) A hagymát felaprítjuk, a májat  pedig felcsíkozzuk. 2 evőkanálnyi vajon egy serpenyőben megpároljuk a hagymát, ha már majdnem kész, belereszeljük a fokhagymát is. Kis kevergetés után  hozzáadjuk a májat és 2-3 percig pirítjuk. Hozzáöntjük a maradék konyakot és további 5 percig hagyjuk a tűzön. Ha kicsit kihűlt áttesszük egy tálba. Én szeretem ha a pástétomban kis máj darabkák is vannak, ezért néhány sült májat kivettem és apró darabkákra vágtam. Hozzátesszük a májhoz a maradék vajat és tejszínt, datolyát majd botmixerrel pürésítjük. Visszakeverjük bele a májdarabkákat, kakukkfűvel, sóval, őrölt borssal ízesítjük. Aztán jókat reggelizgetünk, vacsorázgatunk belőle. Gasztroajándéknak is kitűnő egy szép tálkában egy masnival:)
Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz