Szép, finom almákat vettem, enyhén savanyú, de mégis édes, talán mint sokszor a hétköznapok valósága, melyben a szépség megcsillanása segít boldogulni. Az alma szépségénél fogva kapcsolódik Afroditéhez, akinek az asztálhoz invitált Duende a XXXIV. VKF! témájával. Sok nép szimbolikájában jelenik meg, de mi is, lehet szebb mit egy szép piros alma.
A leves fűszerezését a borsikafű adja, amit illatos olajai tesznek afrodiziákummá, és az egyik legkedvesebb fűszerem:)
Az almákból leves készült, de nem kell is különösebb alkalom arra, mint egy esős szürke délután, hogy némi kényeztetést megengedjünk magunknak, akár egy ilyen levessel, ami bennem korábbi időket idéz, amikor ezt a levest kóstolgattunk a hajdani Fecskében.
A receptet kikövetkeztettem:) a kávézói ízek alapján, illetve módosítottam, ahogy a leharmónikusabbnak gondoltam az ízeket. Na jó én még egy kanál áfonya lekvárt is tettem a tányéromba, de azért ezzel, csak a hozzám hasonló édesszájúak próbálkozzanak:)
Hozzávalók
Hozzávalók
200 g csirkemell filé
2 zamatos alma
125 g camambert sajt
1 ek aprított hagyma
1 gerez fokhagyma
1,5 l csirkehús leves
1 ek borsikafű (ízlés szerint több)
1/2 citrom
1/2 citrom
2 ek vaj, 2 ek olaj
1 dl tejszín
1 dl tejszín
pici só, őrölt bors
Az almákat megmossuk, meghámozzunk, szeletekre vágjuk és megöntözzük a citromlével. A csirkemellet apróbb falatokra váguk. A vaj és olaj keverékén, megpiríttjuk a hagymát, belereszeljük a fokhagymát, hozzáadjuk a csirkemellet és együtt pirítjuk őket, míg a csirkekockák egy kis kérget és színt kapnak. Közben a camambert sajtot kisebb kockákra vágjuk. Felöntjük a levessel a pirult hagymát és csirkét, majd felfözzük és 5 perc lassú főzögetés után beletesszük a sajtot is. Néhány perc alatt megvárjuk, hogy a sajt felolvadjon, ekkor tegyük hozzá az almaszeleteket és a borsikafűvet. Együtt még kb. 10 percet főzzük szelídebb lángon, amikor késznek nyilvánítjük lehúzzuk a tűzről és beleöntjük a tejszínt. 3 adagnyi lett belőle, diós kenyérből készült pirítóssal ettük.














