Mandulás-amarettós birslekvár

Hát akkor még harmadjára is lekvár:), de úgy látszik, hogy most a lekvárok hoztak igazán lázba főzés terén. Jöhetnének a karácsonyi sütemények, de most inkább nekem is vigyázgatnom kéne édességek terén, egy jól sikerült kongresszus és néhány kis ááá ez még belefér főleg mákos sütikének és jahh a  nagymamám mákos meggyes derelyéinek köszönhetően... Beérett a stevia termés is, kíváncsi vagyok milyen. Bár tudom, hogy kicsit furi lesz, de azért hátha ez is hozzásegíthet egy kis természetesebb cukorhoz.

Nagyon imádom az amarettót, keserű mandulás illatos, hihetetlenül finom likőr. Édességekbe hüümm jöhet, valami jó kis ragacsos, csokis amarettós cucc sem lehet rossz.  De a lekvárokban is nagyon kellemes kis harmóniát tud hozni jó néhány gyümölccsel.

Mandulás-amarettós birslekvár
Hozzávalók /5 kis üveghez/

80 dkg birsalma /tisztítottan mérve
15-20 dkg nád cukor, demerara / gyümölcs cukor vagy amink van
1 dl amaretto
5-10 dkg pirított mandula vagy mandula pehely
kb. 6-8 dl víz

A birsalmáinkat megszabadítjuk a csumájuktól és héjuktól. Kockázva egy jobb lábasba tesszük, felöntjük kb. 5 dl vízzel és feltesszük főzni. Nézegessük, hogy forr el a víz, vigyázzunk mer hajlamos eltűnni, ha nem vagyunk résen és akkor bizony igen könnyen lekaphat a bőszen sűrűsödő birs. Ezért  pótoljuk az elfőtt vizet. Egy óra múltán hozzáadjuk a cukrot és fél dl. amarettót, még fél órát főzögetjük mire megfelelő állagú lesz. A végén természetesen elfőzzük a hozzáadott vizet és kevergetjük, hogy ne égjen le, botmixerrel keverjünk rajta, hogy szép egynemű legyen.  Mixelés után pedig mehet hozzá a pirított mandula és a maradék amaretto. Pár percig még főzzük majd tisztított, csirátlanított üvegekbe szedjük és 1 napig dunsztba tesszük a paplanok közé:)

Azért nagyon hálás feladat birsből lekvárt készíteni, mert nagyon jó sűrű lekvár lesz belőle, hisz nagyon magas a pektin tartalma. Ezért is szeretem kipróbálni más gyümölccsel párosítva, mert nagyon jó állagú lekvár lesz a végeredmény.

Korábbi birslekvárok:

Ananász-birs lekvár
Mézes-feketebogyós birslekvár
Kékszőlő-birslekvár
Mangó birslekvár
Sütőtökös narancsos birslekvár

Sárgabarackos narancslekvár

Az biztos, hogy ilyen lekvár készülni fog évről-évre, mert télen milyen jó lesz majd kibontani egy üveggel, a narancsízbe konzervált nyárból:) ez igaz az epres változatra is, még ha kapok szederrel is próbálkozni fogok;) Nagyon jól harmonizálnak a nyári gyümölcsök a narancslekvárral. Az igaz, hogy szüttyögős mutatvány a narancs pucolás, de akinek van citrus hámozója, úgy már nem olyan vészes. Majd ha szembe jön valami nem túl drága példány biztos be újítok egyet. Teljesen ideális elfoglaltság egy hűvöskésebb nyári délutánra (legalábbis engem nagyon jól kikapcsolnak az ilyen tevékenységek) Vicces sárga körömlakkom is lett tőle vagy egy napig:)
Aki teheti készítse bio narancsból, nekem ez most nem fért bele, de a lelkiismeretem megnyugtatásául mosógató szerrel suvickoltam a narancsokat egy jódarabig és előtte kicsit áztattam vízben is. A dzsemfixes módszerrel szemben egyszer mostmár kipróbálom a dunsztolást, de mivel még sosem próbáltam azért félek tőle, hogy megromlik. Mondjuk a narancslekvárhoz szerintem kell a zselésítés, hogy jó legyen az állaga.

4 kis üvegnyi és egy nagyobb kóstolásnyi adag lett belőle, amit teszteltük is palacsintán, hát nagyon rendben van:), de biztos, hogy 1 üveg fagyi mellé lesz, 1 üveg valami jó kis csokis süti mellé, 1 üveg reggelire vajas kaláccsal és ma úgyis kedves barátaink jönnek át csinálok egy kis császármorzsát és szerintem nem bírom kis úgyis kibontok egy üvegnyit:) nahh és már elméletben ugyan de el is fogyott, ezért kell legközelebb dupla adagot készíteni, mert szerintem ajándékozni is nagyon jól jöhet.
Viszont a zöldséges néni szerint a sárgabarack szezon a végnapjait éli, úgyhogy  nekem is iparkodnom kell, hogy azért egy kis barackos gombóc még beleférjen.  

Hozzávalók:

800 g narancs (kb. 500 g lesz a hasznos rész, persze attól függően milyen vastag a héj alatti rész)

850 g sárgabarack

450 g cukor

1/2 citrom leve

1dl víz

1 zsacskó Dzsemfix 2:1

A narancsok héját lehámozzuk, úgy, hogy a fehér részből ne kerüljön rá, a narancshúsról is levágjuk a fehérrészt és a hártyát is. Aztán a lebűvészkedett héjakat apró kis csíkokra vágjuk és a narancshússal, a vízzel és a citromlével lábasba tesszük, majd 15 percig főzzük. Eztután hozzá adjuk az alaposan megmosott, kimagozott és kicsit meggyúrt barackot. Addig főzzük míg a barack kellőképpen szétfő ez kb. 20 perc volt. Végül  hozzáadjuk a dzsemfixet, ezzel még kb. 2-3 percig forraljuk. Alaposan elmosogatott, csírátlanított  üvegekbe (mikorban háromnegyedig vízzel megtöltöttem és felforraltam, magas fokozat kb. 5 perc) szedjük és 5 percre fejre fordítjuk.

Chilis csokis meggy lekvár

Sikerült lecsusszannom a meggy szezonról, így borsos ára miatt csak fél kilónyi meggyből próbáltam ki ezt a lekvárt, csak, hogy tudjam milyen, de chilis csokis meggy jövőre nagyobb mennyiségből készül az tuti:)  Az ötlet ha jól emlékszem egy DM-es Alnaturás csokiról származik, amit ajándékba vettem. Nem kóstoltam milyen, de azóta is kíváncsi voltam rá, hogy milyen lehet.

Össz-vissz 2 kicsinyke üvegnyi lett belőle, de nem bíram sokáig tartogatni, így ma ebédre palacsintába töltve falatozgattuk a kolleganőmmel. Ez egy fél adagnyi leírása, de nyugodtan duplázzuk, 4-szerezzük a mennyiséget, tuti elfog fogyni.

Hozzávalók:

500 g meggy (magozva)
140g nádcukor
60 g étcsokoládé (lehetőségünkhez mérten min.50%os vagy magasabb kakaó tartalmú)
1/4 tk chili
12, 5 g 2:1 dzsemfix (DrOetker)

A meggyet tegyük egy lábasba, majd a cukorral főzzük fel kb. 5 percig. Adjuk hozzá a dzsemfixet, chilit és még 3 percig főzzük erős lángon, közben kevergessük. Mielőtt elzárnánk keverjük bele a kockákra vágott étcsokit. Még azonnyomban, korábban csírátlanított üvegekbe szedjük, lezárjuk és 5 percre fejtetőre állítjuk.
Legközelebb egy picit összemixelem a meggyet, mert most felezve, nagyobbacska darabokban maradt a lekvárban, ami finom így is, de mixelve egyenletesebb textúrájú lenne a lekvár, amiben dominál a csoki, enyhén csípőske, meggy ízzel.

Epres narancslekvár

Ragacsos, édes, narancsos, epres. Kalácson és palacsintán tesztelve, Isteniii:) Legalábbis nekem nagyon ízlettl:))), 3 kis üveggel és egy nagyobb kóstolásnyi adaggal készült. Igaz a narancslekvár szüttyögős történet, de megéri, mert a narancs frissítő aromái, frissességgel telve egészítik ki az eper édes, zamatosságát:)) Párom gumicukorhoz hasonlítgatta, nem lenne rossz zselésíteni, mondjuk kandírozott eperből és narancshéjból működne, de tényleg édes és tényleg jó ragacsos.Sajna nagyon finom:) ezt azért mondom, mert szorgosan kóstolgatom, hogy hűűű ez finom csak még egy kicsit. Vigyázat fürdőruha szezonban nem ajánlatos felbontani:))). Még a mosthétvégi Balcsi előtt csináltam, de rohamosan gőzölög:) Azt hiszem gyorsan csinálom kéne télire is egy adaggal legalább.

Hozzávalók:

800g narancs
600g eper
450 g barnacukor
1 citrom
1,1/5 dl víz
1 vanília rúd
1 zsacskó Dzsemfix 2:1

A narancsok héját vékonyan lehámozzuk, úgy hogy, a fehérrészből ne kerüljön bele. (Ez persze micoplane módon sokkal hatékonyabb lehet citrustool-lal, mint én a kis késsel:), na de majd egyszer)
A lehámozott héjcsíkokat, én még egy picit kissebb darabokra vágtam, de rusztikusabbak is lettek, mint a precíziósan lehámozott citrushéj.Aztán a narancshúst és a héjdarabokat egy lábasba tettem, hozzá facsartam a citrom levét és hozzáöntöttem a vizet. Feltettem a gázra és kb. 15 percig lassabb tűzön főzögettem. Aztán hozzá adtam az apró kis kockákra vágott epret, cukrot, vanília magjait és a zselésítőt. Felforraltam és 4 percig főztem, majd a korábban mikroban csírátlanított befőttes üvegekbe szedtem, gyorsan fejtetőre fordítottam legalább 15 percre.

VKF! - 31. Mézes fekete bogyós birs lekvár

Ez a lekvár a hűtőpolcán árválkodó az enyészet részévé válás első tüneteit produkáló birsalma szebb átalakulását eredményezte:)) Biztos a péntek délután miatt írok ilyen mondatot:) A mostani VKF! kiírás számomra nagyon hasznos, s persze általános érvényű és tényleg jobban oda kell figyelnem, hogy minnél kevesebb dolog végezze a kukában.

Nagyon rákaptam a birsre, főleg a birsből készült lekvárokra. Karácsony előtt vettem még egy gyönyörűséges birs almát, ráadásul a bio boltban, amikor a párom meglátta az árát (222 Ft:), hát kaptam pár megjegyzést, hogy mibőlvanaranyból?:), tényleg nem szoktam ilyen sok pénzt kiadni főleg egy db gyömölcsre, de annyira megörültem neki, hogy még lehet kapni.

Először a karácsonyi pulykasült mellé akartam belőle szederrel és naranccsal mártást készíteni, de végül a pulykasütés annyira elhúzodott, hogy erre már nem került sor. Viszont a mártás ötletét, a korábban kiagyalt és meg nem valósított lekvár adta, így most elkésztettem kis mennyiségben azt. Sajnos kimaradt egy lépés belőle, mármint ha bárki elszeretné készíteni a szedret egy picit főzze fel külön és utána paszírozza át, hogy megszabaduljon a magoktól, nálam ez most azért nem történt meg, mert sajnos a szűrőm elrozsdásodott és ki kellett dobni. Úgy voltam vele, hogy nem baj ha nem tenném bele a kandírozott narancsot, akkor még átpaszírozhatnám később, de ez már nem történt meg. Igy viszont, főleg joghurtba keverve eszegetem reggelire kiflivel, na jó bevallom egy kis rántott camambert sajt is becsúszott tegnap ebédre, így ahhoz is megkóstoltam, hogy jó-e:))

Hozzávalók:

125 g birsalma, tisztítottan mérve

2 dl víz

200 g szeder (nyáron fagyasztott)

100 g fekete áfonya (nyáron fagyasztott)

2 ek méz

3 ek kezeletlen barna nádcukor

1 ek kandírozott narancs (ez is kariról maradvány)

A kicsumázott, megtisztított birset feltettem a vízben főni, kb. fél óra főzés után hozzáadtam a fagyasztott szedret és áfonyát valamit a mézet és a cukrot. Mielőtt jónak nyilvánítottam volna, hozzá kevertem a kandírozott narancsot is.

Mivel fagyasztott gyümölcsből készült én nem terveztem hosszan tartósítani, márcsak a kis mennyiség miatt sem. Ez tényleg arra jó, hogy a fagyasztott gyümit kikapva a mélyhűtőből szempillantás alatt lekvárt lehet varázsolni az asztalra vagy ha esetleg befőzéskor esetleg nem jött össze. Nekem még az is nagyon tetszik, hogy nem egy idényben érő gyümölcsök kominációit is kipróbálhatjuk.

Ananász-birs lekvár és muffin

Karácsony előtt készült ez a lekvár, a mangó-birs után annyira izgatott, hogy milyen lehet és még ajándéknak is szántam. Kellemesen ananász ízű lekvárt kaptam, a birs miatt jó kis állaggal. Nagyon megszerettem a birsel készült lekvárokat, magas pektin tartalmának köszönhetően remekül sűrít és még az íze is különlegesen illatosan finom. Pár változatot kipróbáltam és egytől egyig mind felejthetetlenre sikerült, legalábbis én biztos jövőre jobban ráhajtok a birs szezonra, mert teljesen elvarázsol ez az illatos gyümölcs. Bár ennél a lekvárnál az ananász íz dominál jobban. Eszegettem is az ünnepekben például panettone-vel és a napokban pedig egy muffin készült belőle. Ma készítettem a VFK-re egy maradék hasznosított verziót, mert árválkodott még egy birs a hűtőben elég rossz bőrben volt már szegényke:)

Ananász-birs lekvár

1 nagy ananász

(tisztítottan mérve 600g)

2-3 birs alma, tisztítottan mérve 600g

5 dl víz

300 g gyümölcs cukor

A birsalmákról ledörzsölgettem a pehelykéket, ketté vágtam az illatozó gyümölcsöket, majd felszeleteltem és a csumarészeket kivágtam. A vízben feltettem főni kb. 1 óra hosszára lett szüksége, míg elkészült a lekvár, fél időben hozzáadtam az apróra felkockázott ananászt és a cukrot, innen már addig főztem míg teljesen megpuhult. Az alaposan elmosott üvegeket félig töltöttem vízzel és nagy fokozaton pár percig forraltam a mikroban. Az így csírátlanított üvegekbe mertem a forró lekvárt, lezártam a tetejét és 5 percre fejre állítottam őket. 4 kis üvegnyi lekvárom lett belőle.

Ananász-birs muffin kókusszal és dióval

1 kis üveg ananász birs lekvár (helyettesíthető más lekvárral de akkor már nem így hívják:)

2 nagy ek tejföl

80 g olvasztott vaj

1 tojás

reszelt narancshéj

250 g liszt

1 tk szódabikarbóna

1/2 tk sütőpor

1 marék dió

60 g kókuszreszelék

A muffinoknál szokásos módón a száraz és nedves hozzávalókat külön tálban keverjük össze, majd ezután lazán össze forgatjuk őket, sosem dolgozzuk alaposan ki a tészát. Muffin sütőbe adagoljuk, ha van kerámia akkor azt kivajazzuk vagy kapszlikban megsütjük. Itt is így jártam el összekeveretem a tojás, tejfölt, vajat, reszelt narancshéjat és a lekvárt, egy másik tálban pedig a lisztet, kókuszt, sütőport és szódabikarbónát. Egy keverő lapáttal pár mozdulattal összekevertem őket. Muffin kapszlikba adagoltam, a tetejébe egy-egy tk ananász-birs lekvárt kanalaztam, úgy hogy közben egy pici mélyedést alakítottam ki a kanállal, hogy a lekvár beljebb tudjom folyni. Pár szép szem diót is teszünk a lekváros tészta köré. 170-180 fokon sütjük én pontosan 17 percig sütöttem míg szép aranybarnára sült és a dió is illatosra pirult a tetején. 11 db nagy muffinom lett belőle.

VKF!-XXX. Mangó-Birs lekvár - illatos téli fűszerekkel

Egy-egy üveg különlegesebb lekvár jó karácsonyi ajándék lehet, én legalábbis örülnék neki karácsonyra:)) Chef Viki 30. VKF! forulójára úgy éreztem készítenem kéne még valamit. Ezt a lekvárt tervezgettem egy ideje, a kékszőlős-birs lekvár után tudtam, hogy a birs nagyon jó természetesen önmagában, de társítva is lekvárnak.

Próbáltam előre elképzelni az ízét, a végeredmény picit pikáns lett, kellemesen kiérződik belőle a mangó és a birs aromája, így párosítva is élveztehőek maradnak a remek íz és illatanyagok, mellé tettem még egy kis melegségethozó fűszereket és már kóstolgattam is, hogy igen ez jó lett:) Chef Viki egy korábbi posztjában, muffint sütött tortaformában, na ehhez én is kedvet kaptam és sütöttem a lekvárhoz kóstolgatni egy kis mogyoróvajas muffin tortát, abból ez a kis darabka maradt csak fotózni:)

Hozzávalók:

600 g birsalma (felszeletelve, kicsumázva)

600 g mangó (2 db szép érett példány)

4 dl víz

1 narancs leve (bio)

270 g gyümölcs cukor

csipet karadamom, fahéj, vanília magok, pici narancshéj

A birsalmát alaposan mossuk meg, ha kis pelyhecskésebbünk van, akkor azt is távolítsuk el róla, majd vágjuk cikkekre, a csumáját alaposan vágjuk ki, majd aprítsuk kis kockákra, ötsük fel a vízzel és időnként kevergetve főzzük fél óráig. Közben pucoljuk meg a mangókat és apró kockákra vágjuk fel, a fél óra eltelével adjuk a sűrűsödő birshez. Ízesítsük a fűszerekkel és a cukorral. Főzzük sűrűbb kavargatás mellett további 30-35 percig. Vegyük le a tűzről és botmixerrel egyneműsítsük a lekvárt. Tegyük vissza a tűzre adjuk hozzá 1 narancs levét, főzzük még kb. 5 percig, szedjük a forró lekvárt csírátlanított üvegekbe, 5 percre állítsuk őket a fejükre.

4 kisebb üvegem lett belőle + kóstolgatni egy kicsi;) Legközelebb kipróbálom még ananásszal is ha sikerül vennem még egy kis birsalmát.

VKF! - XXIX - Kékszőlős-birs trüffel

Kedves barátaink jöttek hozzánk vendégségbe, többek között akkor készítettem ezeket a csoki golyókat is, nem volt hosszú a pályafutásuk, mert nagyon hamar elfogytak, ám annál mélyebb nyomot hagytak bennem, mert hiányuk szinte azonnal jelentkezett:) Úgyhogy, majd ha megérdemlem, esetleg csinálok még egy adagot:) viszont sikerült ennyire előrelátónak lennem, hogy ez a VKF! mű, már pár hete kész volt.

Jön a karácsony már most hemzseg a fejemben a sok bon-bon, csokigolyó, trüffel gondolata!!! Szorgosan jegyzetelem ezeket, úgyhogy remélem karácsonyra sikerül megörvendeztetnem a környezetemet és persze minden érdeklődőt velük.



Hozzávalók:

100 g étcsokoládé

3 ek kékszőlő-birs lekvár

2 ek mascarpone

2 ek vaj

1 kis doboz manner mogyorós v. kakaós nápolyi (75 g) (sajnálom, de ezt úgy imádom:))


A nápolyit egy erősebb mélyhűtő zacskóba szórtam és nyújtófával porrá zúztam. (hát mi tagadás, nekem is szükségem van feszültség levezetésre:))) Az étcsokit kockákra tördeltem és víz fürdő felett, de mikróban is lehet, felolvasztottam. Pár perc múltán, amikor egy picit visszahűl, de közben folyamatosan kevergettem, belekevertem a vajat, ami ilyenkor azért még elolvad benne, majd hozzáadtam a lekvárt, mascarponét és a nápolyi morzsalékot is. Jól össze dolgoztam az anyagokat, már itt rájöttem, amikor meg kóstolgattam, hogy ajaj, remélem megtudom magam fékezni a vendégek érkezéséig... Aztán gyorsan betettem a masszát a mélyhűtőbe, kb. 15-20 percre, ez alatt pont alakíthatóra keményedett, pontosan 12 db golyóm lett a mennyiségből, amit végül beleforgattam még egy kis kakaóporba és fóliázva visszatettem a hűtőbe pihenni.

Kékszőlő-birs lekvár

Hozzávalók:

1 kg kék szőlő (otello)

1 kg birsalma

150 g gyümölcscukor
1 vaníliarúd

A szőlőt alaposan megmostam és leszemezgettem, egy jobb lábasban feltettem főni. Kb. fél órányi főzés után elzártam a lángot és kicsit hagytam kihűlni a szőlőt, majd szitán áttörtem.

A szőlőlevet beleöntöttem a lábasba és hozzáadtam a kicsumázott, megpucolt és felkockázott birsalmát és a vaníliarúd kikapart magjait. Ezután jön a türelem játék, mert kb. egy óra hosszára van még szükségünk a lekvár elkészültéig. Eleinte csendesen fődögélt úgy fél órán keresztül, akkor is megkavargattam néha, de ahogy a birs elkezdett szétfőni és pektin tartalma kioldódni, a lekvárom rohamosan sűrűsödött és kavargatni is kellett rendesen, a végén jutott eszembe, hogy nem is tettem bele semmi cukrot sem és akkor kevertem hozzá a 150 grammnyi gyümölcscukrot. Addig főztem míg a birs teljesen szétfőtt benne és végül a üvegekbe kanalaztam a forró lekvárt, ügyelve arra, hogy ne maradjon levegős. A lekvár a jóféle szilvalekvárok állagát idézi, íze pedig elég különleges lett, érződik rajta a birs fanyarsága, de a kékszőlő illata és aromája is átjárja, nekem nagyon-nagyon ízlik. Azóta már két desszert alapját képezte és továbbiak kigondolására serkent a csekélyke kb. 2 üvegnyi lekvár ami a fenti mennyiségből készült, de azóta is készülök a következő adagra. Tartósításhoz csírátlanítsuk ki a befőttes üvegeket, ez azt jelenti, hogy alaposan elmossuk, majd hőkezeljük valahogy az üvegeket, ezt lehet simán a sütőben közepes hőfokon, úgy 20 percig, de mikróban is forralhatjuk egy kis vízzel őket, ahogy Garffykától láttam:))) ezúton is köszönet érte.

Innen a recept.

Áfonya lekvár

Fekete áfonya lekvár az augusztusi termés befőzés terén, de remélem elkapok majd még pár szem paradicsomot és paprikát, padlizsánt is, hogy jusson belőle télire. A nyaralásból olyan szerencsés voltam, hogy Sarmizegetusa-ról, sikerült hozom egy pár kiló fekete erdei áfonyát. Nem olyan mint amit itt lehet kapni, sokkal kisebb szemű, legalábbis én ilyet még nem láttam, viszont az élettani hatásairól valami csodákat olvastam és nagyon finom is, egy részét meghamikáztuk, de le is fagyasztottam egy keveset télire. Óriási mennyiségű szín anyag van benne, amihez csak hozzáért gyönyörű lilás bordóra festi, így mindig lebuktam a csemegézésével:))

Az áfonyából 2 befőzésnyi lett lekvár, mindkét adagot, külön-külön megillatosítottam a szintén Romániai beszerzésből származó Afinátával és Florioval, a Florio az az íz, amiért én egész júliusban megvoltam veszve:), olyan mint az Amaréna íz, mert hogy előbbi egy áfonya likőr, utóbbi pedig egy mandulás meggy/vörösbor likőr, megjegyzem nekem jelenleg nr. 1.

Hozzávalók

1200 g fekete áfonya

1 zsacskó dzsemfix

400 g nádcukor

0,5 dl Afinata vagy 1 dl Florio

1 citrom leve

Az áfonyát alaposan megmostam, hiszen erdőből származik, lábasba tettem, villával egy kicsit összetörtem, beleöntöttem a cukrot, citromlevet, a likőrt és állni hagytam kb. fél óráig. Aztán feltettem a tűzre és elkezdtem főzni, mikor felforrt belekevertem a dzsemfixet és még 2-3 percig nagy lángon forraltam. Aztán belemertem az előzetesen a sütőben csírátlanított befőttes üvegekbe. 8 kis üvegnyi lekvárom lett és némi kis maradék eleszegetni, de mostmár meg van a télire a camamert sajhoz való betevő kis áfonya lekvárunk:))

Fekete cseresznye lekvár - kandírozott citrusokkal,creme cassisal

Tavaly csináltam először saját készítésű lekvárokat, amik szélsebességgel fogytak el, főleg az eper, amiről idén az ára miatt lecsúsztam:(, illetve csak kis mennyiségekből készül ez-az. Elhatároztam, hogy idén egy kicsit nagyobb mennyiséget fogok csinálni lekvárokból ez nem azt jelenti, hogy ipari mennyiséget, de eddig készítettem, több mint 3 kg gyümölcsből, 14 kis üveg lekvárt. A legtöbbször natúr joghurttal, túró és ricotta krémmel esszük őket, sütibe, de palacsintába, vajas kenyérre kenve is isteniek.

Ami tényleg szuperül sikerült, az ez a fekete cseresznye lekvár, de azért többinek is leírom a receptjét, bár semmi különös a dzsemfix teszi a dolgát:) Szívesen kipróbálnám nélküle is, de félek, hogy nem sikerülne vagy megromlana, de majd egyszer kitapasztalom, bár nagyon szeretem azt is, hogy így kevés ideig kell főzni és megmaradnak benne a gyümölcsdarabkák is.

A cseresznyénél szerettem volna azt az ízt vissza kapni, ami a fagyikban lévő amaréna cseresznye íze, de ez nem jött össze, Ízbolygónál viszont nagyon jó tippet találtam erre, ő Amarettóval készítette, ezt jövőre biztos kipróbálom, szerettem volna Amaréna szirupot venni, de ez nem sikerült, csak önteteket láttam, azt is nagyon drágán mindenféle súlyos összetevővel, na de majd talán jövőre:))
Abban biztos voltam, hogy kandírozott narancs kell, hogy kerüljön bele, mert egyszer ettem hasonlót és nagyon ízlett, a cseresznye és a narancs kombó együtt nagyon rendben van. Creme cassisom volt itthon így azt tettem bele, amitől kellemesen illatos lett a lekvár.

Itt a képen a pohárkrém mézes ricottával készült, málna-meggy lekvárral.
(1 nagy ek. méz kikeverve 250 g ricottával és rétegezve ízlésszerinti lekvárral - naggyon finom:))))

Fekete cseresznye lekvár - kandírozott citrusokkal, creme cassisal

900 g szép, feketére érett cseresznye

200 g meggy

0,5 dl creme cassis

0,3 dl narancslé (egy fél bio narancs leve)

100 g gyümölcs cukor

200 g nádcukor

15 g kandírozott narancs és citrom héj (nagyobb mennyiségben narancs)

1 zacskó Dzsemfix extra 2 in 1

A csereszenye magozás nem egyszerű folyamat, úgy néztem ki a végére, mint akin valamilyen műtétet hajtottak végre:)) vagy valami horrorfilmből szabadult:) tetőtől talpig cseresznyés voltam, a körmeimről meg ne is beszéljünk..., Izbolyónál olvastam a nagy ipari mennyiséget amit kimagozott, hát leakalappal....na de a magozáson túlesve, már sétagalopp a további történet. A kimagozott gyümiket lábasba tettem, hozzáöntöttem a likőrt, narancslét, cukrokat, a kandírozott citrusokat. Lassabb tűzön főzögettem 3-4 percig és azán hozzákevertem a Dzsemfixet, felforraltam és még 3 percig kavargatva forraltam és rögtön az alaposan elmosogatott és csírátlanított (egy nagy lábasba tettem az üvegeket és a fedőket majd 15-20 percen keresztül forraltam, aztán egy csipesszel óvatosan kihalásztam őket) befőttes üvegekbe mertem a lekvárt.

Készítettem még meggy-málna lekvárt, hasonlóan mint itt leírtam a következő arányokkal:
800g meggy
450 g málna
400 g barna nádcukor
1 bourbon vaníliás cukor
1 Dzsemfix Extra 2in1

és eper-meggy-málna, kandírozott citromhéjjal is készült, talán ez sikerült a leglightosabbra:) és kellemesen savanykás is egy kicsit.
500 g eper
400 g meggy
300 g málna
180 g gyümölcscukor
1 bourbon vaníliás cukor
20 g kandírozott citromhéj

A kandírozott citrusokat, Giorgio Locatelli műsorából figyeltem ki, amit a TV paprikán kaptam el egy pillanatra és kb. hasonló arányokkal gyártott citrom sorbethez kandírozott citrusokat, amitől közben nyeltem nagyokat:)))
Ezekután nem fogok "gyárit" venni többet, mert nagyon egyszerű elkészíteni. Érdemes erre kezeletlen héjú/bio citromot és narancsot használni, ami nem azt mondom, hogy a legolcsóbb mulatság, de az általam használt mennyiségre kiszámítva kb. 300 Ft-ba került.

Kandírozott naracs és citromhéj

Hozzávalók

1 bio narancs
1,5 bio citrom
2 dl víz
20 dkg barna nádcukor+hempergetni
1-2 szem szegfűszeg

A citrusok héját vékonyan lehámoztam vigyázva, hogy a fehér részeket ne vágjuk bele, majd felcsíkoztam őket. Egy kis lábasba tettem őket a többi hozzávalóval együtt és 5 percig blansíroztam, majd egy konyharuhára szedtem a nagyon kellemes illatot árasztó héjakat és megvártam, hogy megszáradjanak majd belehempergettem őket egy kis barna nádcukorban és felhasználásig kapcsos üvegben tároltam. Milyen jó is lesz majd a következő adag egy finom kalácsban/gyümölcskenyérben..hmmm