Kedves barátaink jöttek hozzánk vendégségbe, többek között akkor készítettem ezeket a csoki golyókat is, nem volt hosszú a pályafutásuk, mert nagyon hamar elfogytak, ám annál mélyebb nyomot hagytak bennem, mert hiányuk szinte azonnal jelentkezett:) Úgyhogy, majd ha megérdemlem, esetleg csinálok még egy adagot:) viszont sikerült ennyire előrelátónak lennem, hogy ez a VKF! mű, már pár hete kész volt.
Hozzávalók:
100 g étcsokoládé
3 ek kékszőlő-birs lekvár
2 ek mascarpone
2 ek vaj
1 kis doboz manner mogyorós v. kakaós nápolyi (75 g) (sajnálom, de ezt úgy imádom:))
A nápolyit egy erősebb mélyhűtő zacskóba szórtam és nyújtófával porrá zúztam. (hát mi tagadás, nekem is szükségem van feszültség levezetésre:))) Az étcsokit kockákra tördeltem és víz fürdő felett, de mikróban is lehet, felolvasztottam. Pár perc múltán, amikor egy picit visszahűl, de közben folyamatosan kevergettem, belekevertem a vajat, ami ilyenkor azért még elolvad benne, majd hozzáadtam a lekvárt, mascarponét és a nápolyi morzsalékot is. Jól össze dolgoztam az anyagokat, már itt rájöttem, amikor meg kóstolgattam, hogy ajaj, remélem megtudom magam fékezni a vendégek érkezéséig... Aztán gyorsan betettem a masszát a mélyhűtőbe, kb. 15-20 percre, ez alatt pont alakíthatóra keményedett, pontosan 12 db golyóm lett a mennyiségből, amit végül beleforgattam még egy kis kakaóporba és fóliázva visszatettem a hűtőbe pihenni.

Hozzávalók:
A lekvár a jóféle szilvalekvárok állagát idézi, íze pedig elég különleges lett, érződik rajta a birs fanyarsága, de a kékszőlő illata és aromája is átjárja, nekem nagyon-nagyon ízlik. Azóta már két desszert alapját képezte és továbbiak kigondolására serkent a csekélyke kb. 2 üvegnyi lekvár ami a fenti mennyiségből készült, de azóta is készülök a következő adagra. Tartósításhoz csírátlanítsuk ki a befőttes üvegeket, ez azt jelenti, hogy alaposan elmossuk, majd hőkezeljük valahogy az üvegeket, ezt lehet simán a sütőben közepes hőfokon, úgy 20 percig, de mikróban is forralhatjuk egy kis vízzel őket, ahogy 



