2010. augusztus 28., szombat

Mentaszirupos sárgadinnyekrém leves

A hűsikéhez ami beköszöntött nem biztos, hogy a legjobban passzol, bár még nagyon szép sárgadinnyék jöttek ma is szembe a piacon. Melós volt az elmúlt időszak, mondjuk gasztronómia szempontjából nincs okom panaszra, mert egy hétig 5 csillagos koszton éltem:))  Így aztán csak most jutottam a posztolásig, de nem baj mert azért még reménykedhetünk egy kis vénasszonyok nyarában, vagy akkor is jól jöhet, ha még kiakarjuk élvezni a késő nyári ízeket, mielőtt jönnek az őszies napok.

Mentaszirupot idén csináltam először, kedves barátnőm miután elárulta, hogy elárasztotta a kertjét a menta, addig nyaggattam, míg hozott nekem egy giga csokrot. Mindből szirup készült, mert szerintem remekül felhasználható a továbbiakban, levesekbe, sütikbe, lekvárokba, koktélokba, limonábéba...stb. Nagyon jókat lehet vele kísérletezgetni, tegnap későn hazaérve málna szörpivel keverve iszogattam. Nekem simán vízzel hígítva is nagyon tetszik, de azért a menta megosztó fűszer, mert valaki vagy imádja vagy utálja.
A sárgadinnye krémlevesnek határozottan jót tett az biztos.


Mentaszirup


7 dl víz
kb. 170 db menta levélke (65 g)
750 g cukor
2 citrom leve

A cukorból és a vízből szirupot főzünk, közben megmossuk a mentát és felaprítjuk. Amint felolvadt a cukor a vízben, pár percig tovább főzzük, hogy kicsit besűrűsödjön, elzárjuk a lángot beleszórjuk a mentát és a forró szirupban hagyjuk kihűlni, hogy kioldódhassanak az isteni aromái. Lezárt üvegben hűtőben sokáig eltartható.

A sárgadinnye krémleves 2 adahgoz:

fél finom édes sárgadinnye
6 cl mentaszirup
1 dl tej
1 dl tejszín

A sárgadinnyét felkockázzuk, összekeverjük a többi hozzávalóval és botmixerrel összemixeljük, majd jól behűtve tálaljuk. A tetejét én még egy kis pulsz mentasziruppal meglocsoltam.
A szirupot a NoSalty szerint készítettem.

2010. augusztus 18., szerda

Sült paprikás juhtúrós szendvicskrém és pirított hagymás padlizsán krém

A sült paprikával kb. 2 éve estem szerelembe, amióta először kipróbáltam. Tettem már salátába, készítettem belőle levest, kóstoltam ajvarban és zakuszkában is. Most a hétvégi vendégségre sültpaprikás krumplipürét csináltam egy kis köményes sült csirkeszárnnyal hát úgy is nagyon finom volt, de ezt talán még idén elkészítem újra, hogy felkerülhessen, mert sajna fotó az nem készült róla.
A sült paprikás krémből alig sikerült mentenem a fotóhoz, mert annyira gyorsan fogyott, úgyhogy azért van ilyen kevéske a képen:) Készült mellé padlizsán krém is és mivel együtt fotóztam őket, azért megemlítem, de nem írok receptet, mert teljesen hagyományosan készült annyi volt csupán a különbség, hogy pirított hagymát tettem bele, ami egy kicsit megbolondította az ízeket, de ehhez kellet 1-2 napnyi érlelődés a hűtőben.
Hozzávalók:

75 g friss natúr sajtkrém
100 g juhtúró
1 kápia paprika
1 gerezd fokhagyma
1 tk csípős rózsa (vagy más csípős paprika krém)
1 kk só
A paprikát a gázlángon megsütöttem, forgatva minden oldalát,  nem probléma, ha a külső héja közben megszenesedik. Aztán kb. 5 percre egy műanyag dobozkába zártam, így aztán könnyen lejön a héja. Az összes hozzávalóval egy tálba pakoltam és botmixerrel megmixeltem. Nem hagytam sokat dolgozni, hogy maradjon benne egy kis rusztikusság.
Abszolut eltudom képzelni egy ilyen sajtkrémnek a tovább hasznosítását azon kívül, hogy rozsos/tönkölyös kenyérrel felfaljuk, például vékony sajt szeletbe töltve vagy akár palacsintába, hideg előétel gyanánt. Viszont, ha eljutok odáig még kápia szezonban, biztos, hogy lesz még egy szendvicskrém, aminek a bolti változata sokáig überelhetetlen kedvencem volt, de majd kiderül, hogy sikerül-e a kísérlet vele és olyan lesz-e vagy sem.

2010. augusztus 13., péntek

Sárgabarackos narancslekvár




Az biztos, hogy ilyen lekvár készülni fog évről-évre, mert télen milyen jó lesz majd kibontani egy üveggel, a narancsízbe konzervált nyárból:) ez igaz az epres változatra is, még ha kapok szederrel is próbálkozni fogok;) Nagyon jól harmonizálnak a nyári gyümölcsök a narancslekvárral. Az igaz, hogy szüttyögős mutatvány a narancs pucolás, de akinek van citrus hámozója, úgy már nem olyan vészes. Majd ha szembe jön valami nem túl drága példány biztos be újítok egyet. Teljesen ideális elfoglaltság egy hűvöskésebb nyári délutánra (legalábbis engem nagyon jól kikapcsolnak az ilyen tevékenységek) Vicces sárga körömlakkom is lett tőle vagy egy napig:)
Aki teheti készítse bio narancsból, nekem ez most nem fért bele, de a lelkiismeretem megnyugtatásául mosógató szerrel suvickoltam a narancsokat egy jódarabig és előtte kicsit áztattam vízben is. A dzsemfixes módszerrel szemben egyszer mostmár kipróbálom a dunsztolást, de mivel még sosem próbáltam azért félek tőle, hogy megromlik. Mondjuk a narancslekvárhoz szerintem kell a zselésítés, hogy jó legyen az állaga.

4 kis üvegnyi és egy nagyobb kóstolásnyi adag lett belőle, amit teszteltük is palacsintán, hát nagyon rendben van:), de biztos, hogy 1 üveg fagyi mellé lesz, 1 üveg valami jó kis csokis süti mellé, 1 üveg reggelire vajas kaláccsal és ma úgyis kedves barátaink jönnek át csinálok egy kis császármorzsát és szerintem nem bírom kis úgyis kibontok egy üvegnyit:) nahh és már elméletben ugyan de el is fogyott, ezért kell legközelebb dupla adagot készíteni, mert szerintem ajándékozni is nagyon jól jöhet.
Viszont a zöldséges néni szerint a sárgabarack szezon a végnapjait éli, úgyhogy  nekem is iparkodnom kell, hogy azért egy kis barackos gombóc még beleférjen.  


Hozzávalók:

800 g narancs (kb. 500 g lesz a hasznos rész, persze attól függően milyen vastag a héj alatti rész)

850 g sárgabarack

450 g cukor

1/2 citrom leve

1dl víz

1 zsacskó Dzsemfix 2:1



A narancsok héját lehámozzuk, úgy, hogy a fehér részből ne kerüljön rá, a narancshúsról is levágjuk a fehérrészt és a hártyát is. Aztán a lebűvészkedett héjakat apró kis csíkokra vágjuk és a narancshússal, a vízzel és a citromlével lábasba tesszük, majd 15 percig főzzük. Eztután hozzá adjuk az alaposan megmosott, kimagozott és kicsit meggyúrt barackot. Addig főzzük míg a barack kellőképpen szétfő ez kb. 20 perc volt. Végül  hozzáadjuk a dzsemfixet, ezzel még kb. 2-3 percig forraljuk. Alaposan elmosogatott, csírátlanított  üvegekbe (mikorban háromnegyedig vízzel megtöltöttem és felforraltam, magas fokozat kb. 5 perc) szedjük és 5 percre fejre fordítjuk.

2010. augusztus 9., hétfő

Túrókrém sárgabarackos amarettivel

Még hétvége előtt készült ez a pikk-pakk desszert, mielőtt elutaztunk pár napra Sarmira, ahol tavaly is jártunk és újra élvezhettük a helyiek elképesztő vendég szeretetét, terüjj-terüjj asztalkámmal, isteni padlizsánkrémmel, irkasalátával, csorbákkal, friss disznó vágásból származó sült husikkal, gretárral, muzséj-jel, töpörtyűvel. Szóval párnapig kb. csak dinnyén kéne élnem:))) Na de térjünk vissza a túrókrémhez, ami tényleg nagyon fincsi volt, pedig kb. 5 perc volt elkészíteni, én nagyon szeretem az ilyen túrós-gyümölcsös krémeket, aránylag sűrűn készítek ilyesmit, viszont egyre kevésbé veszem meg a bolti nyalánkságokat.

Hozzávalók:

a barackos részhez:
6 db zamatos sárgabarack
12 db amaretti keksz
3 ek barna nádcukor

a túrókrémhez
25 dkg túró
2 ek tejszínes sajtkrém
1/2 rúd vanília
3 ek cukor

Külön tálkába tesszük a hozzávalókat és botmixerrel és kikeverjük. A túrókrémnél a vaníliát ketté vágjuk és a kikapart magokat tesszük a krémbe, de használhatunk vanília eszenciát is természetesen. (én nagyon szeretem látni a fekete kis pöttyöket, de egyszer azért csinálok esszenciát, mert azért kiadósabb.) Aztán óvatosan poharakba rétegezzük a krémet és minimum egy 20 percre betesszük a mélyhűtőbe. 2-3 személyes mennyiség.



2010. augusztus 4., szerda

3 Ribizlis túrós muffin keksz alapon

Updatelnem kellett ezt a sütit, mert már vagy ötödjére csinálom. Bár ez tényleg egy türelem muffin, mert csak másnap szabad megenni, de minimum egy fél napot a hűtőben kell töltenie, hogy finom legyen. Megtapasztaltam, mert mindig megpróbáltam idő előtt megenni. Az biztos, hogy megéri kivárni, viszont sajna egy pillanat alatt lehet elpusztítani:)

Kekszalaphoz:
150 g vajas kakaós keksz (itt bő a lehetőségek tárháza a kekszekkel variálhatunk, tehetjük akár teljesen egészségessé teljes kiőrlésű zab vagy zabpelyhes verziókkal)
1 kk fahéj, itt is kilehet próbálni több fűszert én például a gyömbért mindenképp kipróbálom egyszer csak
100 g vaj

Töltelék:
250 g túró (Ildy is rájött, hogy jó működik vele:)
1 tojás
100 g barna cukor (Demerarra)
1/2 vaníliarúd
1/2 citrom reszelt héja
1 marék ribizli vegyesen (fehér, fekete (Josta), piros vegyesen), de bárminemű bogyóssal és egyebekkel működik
A töltelékeknél is sokféle ízesítés szóba jöhet, főleg a sajtkrémesnél, pl.  nagyon citromosan, de még biztos készül majd sokféle verzió)

Tetejére:
1 dl tejföl
1/2 vaníliarúd
50 g cukor
2-3 ek citromlé

 Elkészítés az itt már ismertetett módon:)

2010. augusztus 3., kedd

XXXVI. VKF! Blini, tormás tejföllel és füstölt tokhallal

Ez egy apró sós vagy akár édes kelt palacsinta. Szláv eredetű a szó és "őrölni'-t jelent, változatos gabonákból készítik legfőképp hajdinából (amit egyszerűen nem kapok sehol, pedig próbálkoztam, csak egy porkeveréket találtam, aminek az összetétele elég unszi volt, így az a polcon maradt), szóval készül még zabból, kölesből és persze búzából is. Minden esetre nem adom fel a hajdina lisztből az update-et, főleg azért meg nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen ízű.

Füstölt tokhalas, tormás pali szintén régi tervezgetéseim egyike, most ez kapóra jött, hogy Blini társai lesznek, bár biztos, hogy lazac kaviárral is nagyon jó lehet:)) Mondjuk annak elég borsos az ára, a tokhalból nagyon kis mennyiségeket szoktam kérni, ezt is az Arbat-ban lehet beszerezni, de mindig készségesen kapok akár 5 dkg-t is.

Hozzávalók
200 g liszt
2 dl tej
1,5 ek vaj
2 tojás + 1 sárgája (ezt csak azért tettem bele, hogy ne menjen kárba a pelmenyiből maradt:)
2 g élesztő
pici cukor

vaj és olaj a sütéshez

Tetejére:
5 dkg füstölt tokhal
4 ek tejföl
2 ek torma
(ez 6 Blinire volt elég, a többi üresen vagy lekvárral eszegetődött)

Kb. fél dl langyos tejben futtassuk fel az élesztőt a cukorral, majd keverjünk hozzá egy kis lisztet, kb. 50 grammnyit, hogy puha kovászt kapjunk. Meleg helyen kelesszük a kétszeresére.(kb. fél óra) Közben válasszuk szét a tojásokat, a fehérjét verjük kemény habbá . A  sárgáját verjük habosra a puha vajjal és egy csipet sóval, majd felváltva adjuk hozzá a kovászból, maradék lisztből, langyos tejből és a felvert fehérjéből. Egy serpenyőben melegítsünk egy kis kanálnyi vajat és olajat, süssünk belőle kis helyes, de vastagabb palacsintákat. Hamar sülnek gyönyörű aranybarnára, oldalanként max. 1-2 perc kell nekik.
A tálalásnál összekevertem a tejfölt a tormával, sóztam, borsoztam a blinikre kanalaztam és megtoldottam füstölt tokhallal, de bármilyen füstölt hal, kaviár jó hozzá, de édesen is nagyon finom.
Már csak egy kis vodka hiányzott hozzá;) Maradt egy kis szénsavas kvász üdítő, de az is finom, nekem kicsit olyan mintha aszalt szilvás lenne, pedig az eredeti rozs kenyérből készül, emez csak maláta kivonattal. A pelmenyi és blini eszegetése után reggel kicsit nehezen tudtam begombolni a szoknyám;), úgyhogy legközelebb majd télen készítek ilyet egy forró tea mellé. Édesség fronton aki bírná még palacsintával, próbálja ki a Szirnyikit, egy korábbi posztban megcsináltam, ami szintén egy palacsinta féleség, csak túróval készül. Bármilyen friss gyümölccsel, gyümölcs szósszal nagggyon fincsi;)


Próbáltam olyan receptet keresni a blinire, ahol nem kell órákig keleszteni, itt csak a kovász kel, így kötöttem ki ennél a receptnél ami azért módosult egy picikét.

XXXVI. VKF ! Húsos Pelmenyi, paprikás vajjal és tejföllel

Az orosz konyha ízei iránti kiváncsiskodásom egy ideje tart, így gondoltam, hogy az Sedith által Világjáró fazék címre hallgató XXXVI. VKF! fordulójára most kipróbálok 2 rég tervezgetett ételt.

Először kezdjünk a Pelmenyivel, uráli eredetű, lehetne akár az olasz tortellini rokona is, mert gyakorlatilag egy hasonló módon készített különféle töltelékekkel készülő tészta batyuról van szó.  A jelentése fülecske, füles kenyér, ez a formájára utal. Én először az Arbatban vettem fagyasztott verzióban borjúhúsosat, ami nagyon ízlett mindkettőnknek, így már akkor elhatároztam, hogy ennek egyszer neki gyürkőzők. Melós dolog, de megéri, bár ez igaz az összes házi készítésű tészta esetében.

Hozzávalók:
A tésztához:
200g liszt
1 tojás + 1 tojás fehérje (tésztát megkenni)
 fél pohár tej v.víz
1 tojás
1 kk. só

a töltelékhez:
60-70g húsos, füstölt szalonna
100 g darált sertéshús   
100 g darált marhahús
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
petrezselyem
só, sok őrölt bors

Tetejére:
2  ek vaj
1 ek pirospaprika
tejföl

A lisztet átszitáljuk és egy gyúródeszkára öntjük. A közepébe egy mélyedést csinálunk, beleöntjük a megsózott tejet vagy vizet és a tojást. Ruganyos tésztát gyúrunk belőle, majd letakarva fél óráig pihentetjük.

Közben elkészítjük a tölteléket, itt sok receptben nyersen teszik bele a masszát. Nekem valamiért megnyugtatóbb volt átsütni egy kicsit, illetve így szerintem az ízek is jobban átjárják a húsokat.
A hagymát apróra vágjuk, kevés olajon átpirítjuk, hozzáadjuk a nagyon apró kockákra vágott szalonnát, együtt pirítjuk őket, majd ha már kapott egy kis színt hozzáadjuk a darált husikat és a babérlevelet, sót, őrölt borsot. Ha nagyon sülne aláöntünk egy kis vizet is, Kb. 10 perc múlva elzárjuk.

A tésztát nagyon vékonyra nyújtjuk és egy kisebb pohárral korongokat szaggatunk belőle. Megkenjük a széleiket tojásfehérjével, hogy biztos ne nyíljanak szét és mindegyik közepébe teszünk egy kávéskanálnyi tölteléket és még egy kis aprított petrezselymet. Majd össze hajtogatjuk a tésztákat, csináltam olyat is amit összecsippentettem. 20 percre hidegre tesszük a csomagocskákat, addig sóval vizet forralunk és kb. 10 perc alatt megfőzzük a pelmenyiket.

Eredetileg sültpaprika szószt terveztem hozzá, de egyszerűen nem bírtam magam rá venni, hogy begyújtsam a sütőt, bűvészkedtem a gázlángon egy paprikával, de nem jött le a héja, így bevillant a Chili és Vaníliától a paprikás vaj, amihez a vajat felmelegítjük, elzárjuk a lángot és beletesszük a paprikát. Ezzel és még egy kis tejföllel tálaltuk, majd szuszogunk és néztünk ki a fejünkből:))) miközben hümmögtünk, hogy hát jó dolog ez a pelmenyi!!


A töltelékek esetében nem sokat találtam elég izginek, de végül a Stahl magazin 2009. őszi/téli számából egy leírásban találtam a szimpatikusat, a tészta esetében a Konyhamalac-nál talált receptet variáltam kicsit.
Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz