BUÉK Xukor virágokkal és ajándékokkal

B.U.É.K! Hoppsz, elillant az év, de már is itt a nap és kezdődik az új. Néhány napja készítettem ezek a sütiket, azért választottam az év utolsó posztjának, mert talán elősegíti a tudatosabb élethez vezető döntéseim meghozatalát jövőre. Ez azt hiszem, jó irány lehet a jövőre nézve:)

Most ebbe a posztba kerülnek bele a remek gasztroajándékok is, amiknek nagyon örültem. A Bloggertalálkozó már önmagában is egy nagyon jó élmény volt és jó volt megismerni sokakat. Lúdanyótól kaptam szép ajándékokat. Nagyon édesen végig tanulmányozta az oldalt és kaptam nagyon fincsi Alnatúrás Chilis meggyes csokit, amit egyébként, még nem kóstoltam úgyhogy nagyon örültem neki. Jó kis leveskéket csinálhatunk az udon tésztával és nagyon kiváncsi vagyok a satay szószra is:)) Jaj és a Insigny vajról és Zakuszkáról már ne is beszéljünk, mindkettő már jól megkóstolgatott állapotban került fotózásra:)) És annyira jól jártam, hogy még további ajándékokat is kaptam Tintalevestől, akinek én szállítottam az ajándékát. Nagyon jó volt megismerni, meglátni egy pillanatra, hogy hogyan él. Megnézni a főzőiskolát. Tényleg olyan volt ott lenni, mint belepillantani egy mesébe vagy filmbe:)) Ahogy a főzőiskolával beteljesedtek az álmai, azt annyira jó volt látni. Biztos nem nézhetett teljesen 100%-asnak, hogy hűűűűű GoodFood, meg Maldon só:))), dehát nekem ezek még újdonságok:)) és egyszer remélem, tényleg megreformálhatom a kávé fogyasztásom és nem iszom több hideg kávét:)

Könnyű citromos Xukor virágok

4 tojás
150 g Xukor (nyírfacukor)
80 g olvasztott vaj
12 dkg liszt
8 g sütőpor (Borkő, Alnatura)
1 citrom leve és héja (bio)
csipet só

A tojásokat szétválasztjuk egy-egy tálban. A fehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk. A sárgáját kikeverjük a Xukorral, (robot géppel kevergettem, itt azt tapasztaltam, hogy nem kavarható annyira habosra, mint más cukrokkal, de végül a sütiben működött, :)). Apránként hozzákeverjük a citromhéjat és levet, az olvasztott vajat és a sütőporral összekevert lisztet. Óvatosan hozzákeverjük a felvert fehérjét, majd kivajazott, kilisztezett kis formákba töltjük. Egyben is meglehet sütni ahogy az eredetiben, a hosszabb távra tervezünk akkor lehet, ez a jobb megoldás, bár nem tudom 2-3 nap után nem volt rossz dobozkában tartva)
Előmelegített sütőben 180 fokon 20 percet sütöttem.

Lehet rögtön porcukrozni, (mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy milyen a porxukor?:), mázzal, sziruppal bevonni, csokival és kókusszal és nem próbálom sorolni tovább:) Az viszont biztos, hogy a Tintalevestől ajándékba kapott levendula zselével isteni volt.

Blog szülinap:) Színek és ételek!

2009. március 11-én, egy impulzus döntésem hozományaként, elkezdem írni ezt a blogot, ennek ma pont egy éve. Azóta nagy örömmel térek vissza ide és nagyon örülök minden ide be térő ismerősnek, barátnak és látogatónak, kommentelőnek, bloggernek:). Erre is akkor döbbentem rá, hogy ez valóban mennyit jelent, amikor most legutóbb megnéztem a Julie&Juliát. Hát úgy látszik, hogy tényleg a számba kell rágni a dolgokat! A név választásom is úgy zajlott, hogy egyik reggel felkelve leírtam egy papírra, majd kóstolgattam, hogy hát jó-jó, de ez mit jelent. Először Rómát hallottam ki belőle, ami egy gyönyörű város, egyszer remélem eljutok oda, de aztán rájöttem, hogy ott van benne a szín szó is, ami viszont már nagyobb fontossággal bír számomra. A színek ragyogó színfoltjai az életnek, az ételekben, festményeken és egyébként minden másban.

Az elmúlt időszakban kevésbé ment a főzés, valahogy nem éreztem hozzá kedvet, mert a blogolás szerintem az öröm főzésről szól, akkor sikerül egy étel igazán jól, ha így készült és nyilván szükséges hozzá egy lelkiállapot ami vagy van, vagy nincs. Például amikor már egy muffin sem sikerült, azt éreztem, hogy ez már azért, jelzés értékű, aztán lehet, hogy a fruktóz volt a hibás.

De igazán nincs is ebben az ügyben semmi sűrgető, hiszen azt a ritmust kell megtaláljam, ami nekem jó! Ez meg mindig, mint minden rajtunk/rajtam múlik. Ennyit a filozofálgatásról, de most ehelyett a kis hétköznapi terveim végrehajtására koncentrálok inkább.
Sok még mindig a rendszerezésre váró fotóm is, no meg egyszer csak kéne egy normális fényképező is, a képek miatt, nem csak ez a kis szöcske;) És hiába szakadt ma a hó nem tudta elvenni a jókedvem, mert végre mindjárt itt a tavasz és a sok finom friss alapanyag, ami aztán a legkedvetlenebb bloggert is azonnali főzésre sarkallja!!;)

Duna-delta: Sulia, Horezu, Sarmizegetusa

Hosszabb idő óta idén nyáron mentünk úgy messzebbre, amikor az ember tényleg kizökken a hétköznapokból, többek között Sulinán a Duna-deltában jártunk, ahol a duna a fekete tengerbe ömlik. Gyönyörű szép tájakat, madarakat, virágokat láttunk, de beszéljenek a képek, sajnos a madarakról nem sikerült sztár fotókat gyártanom, pedig regeteg félét láttunk szebbnél-szebbeket, még a „boldogság kék madara” is előttünk riszált, de mire kattintottam volna már tovább is suhant.

A sok-sok látnivaló mellett, persze jókat is ettünk. Első számú kedvencemmé váltak a csorba levesek, számtalan variációja létezik, kóstoltunk halasat, csirkéset, borjúhúsosat, tököset:), és még a híres ciorba de burta-át a pacal levest is megkóstoltam és nagyon ízlett! A csorba levesek elmaradhatatlan tartozéka volt a hosszú méregerős paprika (imádom:)), tejföl és vagy a muzsédj névre hallgató, a gretár (óriási roston sült hús) mellé is kínált , zseniális fokhagyma szósz. Biztos, hogy készítek majd ilyet, de a csorba leveseket is tervezem kipróbálni. Úton-útfélen viszont nem annyira bőséges a kínálat, a csorba leveseken kívül a szokásos krumpli/hús felhozatal mellett találkozhat az éhes vándor a mici nevezetű fasírtkával, amiből találkoztunk jobbal és rosszabbal is, ezekután lett gyíkhús a neve:) ez annyira nem lett a kedvencem, bár egy házi verzióval megpróbálkozhatnék, mert sertés, marha és birkahúsból készül, szóval alapvetően nem hangzik rosszul.

A tengerparton ettünk apró kis sült halakat, fokhagymával és citrommal, azok is finomak voltak, bár némelyik nagyon nézett a szemeivel, aztán megbirkóztam a dologgal, mert ha úgy ettem, hogy nem néztem rá, akkor minden rendben volt:) A párnapnyi szép élményünk után búcsút vettünk a deltától és mentünk vissza a szárnyashajóval egészen Tulcsáig, mert hogy autóúton nem lehet megközelíteni a deltát csak hajóval, szóval Tulcsától célba vettünk Sarmizegetusa-t, ahol a Zamolxe nevezetű kis családi panzió kedves, ismerős házigazdái vendégszeretetét élvezzük szintén pár napig. Részünk volt egy disznóvágásban is és itt sikerült erdei áfonyát szerezni. Az úton Sarmi felé, többek között megálltunk Horezuban, ahol egy meseszép kolostort és gyönyörű kerámia edényeket láttunk. Sikerült is választanom ezt a szép nagy cserép edényt,hozzáteszem nem volt egyszerű, mert római tálak és egyéb cserepek is nagyon mozgatták a fantáziámat, de aztán visszafogtam magam és a közel egy órányi ezt kérem, nem-nem is inkább azt után, kiválasztottam őt, amiben azóta már készítettem is egy nyúlból készült leves-egytál étel féleséget és töröm a fejem, hogy mit is kéne még benne csinálni...

Végezetül pedig még egy kép Iván kutyáról, amit pancsol a Fekete tengerben és közben ugatott, hogy nézzétek uszom:))))

és mit olvas..?

Napmátka küldtem hozzám az éppen terjedő kérdést, vagyis ha jól értem akkor az éppen aktuálisan olvasott könyvből vagyunk kíváncsiak a 161. oldal 5 sorára. Érdekes hasonló játékot magamban is szoktam játszani, néha csak egyszerűen nyitogatom a könyveket és elolvasom az épp szemem elé kerülő mondatot, majd próbálok következtetéseket levonni az "üzenetből", több-kevesebb sikerrel:)
Egyszerre több könyv hever körülöttem és felváltva forgatom őket lefekvés előtt, épp amelyikhez kedvem van, de van, hogy csak nagyon lassan haladok némelyikkel. 5 könyv van most az ágyam mellett, ezek Feldmár András- Bernát Orsolya - Büky Dorottya:Igazi vagy?; Tompa Imre: Hogyan legyünk alkoholisták? (nem félre érteni, bár a cím megtévesztő, de ez a könyv borokról szól:) és ő az egyik olyan amivel csak lassabban haladok, de nagyon szeretem
illetve a 7. osztályos Töri könyv (nem nevet, de hát bevallom rég volt már az a 7.:) és olyan jó olvasgatni:), egy lomtalanítás alkalmával cipeltem haza egy jó pár kikukázott tankönyvet, azért nem vagyok gyűtögető típus csak kicsit:), Robert Merle a Sziget című regényét, épp most kezdtem el végre, ja és még Donnay Hay: Ízvarázsa is velem alszik.
A Feldmár és a Merle könyvből néztem meg az ominózus mondatokat:

Merle:
"Olyan bámész arcot vágott, úgy elképedt, mert a saját nevét húzta ki, hogy Hunt elnevette magát"

Feldmár: "Ez a nyugati tradíció, erőlködés, hogy jobbak legyünk, mint amilyenek vagyunk"

Na így, hogy ennyivel is okosodtunk, mert ez kétségtelen, szeretném Ancsika felé gördíteni a kérdést.

A Nagy Vegetáriánus Kihívás - Szezámmagos-fetás újkrumpli egy kis görög, paradicsomos óriás fehérbabbal, olajbogyóval

Örömmel csatlakoztam Vegavarázs A Nagy Vegetáriánus Kihívás című felhívásához, bár nem élünk vegetáriánus életmódot, de egyre nagyobb arányban szerepelnek a zöldséges fogások a konyhánkban.

A tegnapi ebéd menünk:
Szezámmagos-fetás újkrumpli egy kis görög, paradicsomos óriás fehérbabbal, olajbogyóval

Hozzávalók:
1/2 kg újburgonya
4-5 evőkanál olívaolaj
só, bors
egy ág friss rozmaring, finomra aprítva/ ezt helyettesítettük az anyukámtól korábban kapott, szárított verzióval, amit mozsárban összemorzsoltunk
4 dkg szezámmag
5 dkg kemény fetasajt (nálunk 3 dkg füstölt gomolya, 3 dkg lágy feta, de ezt csak a tetejére szórva)
csipet chilipehely

A sütőt előmelegítettük 200 fokra. A krumplit alaposan megmostuk, a héját egy kicsit megdörzsöltük és megszárítottuk. Kb. centis karikákra daraboltuk, mert nagyobbacskák voltak, aki kis aranyosakból készíti azt bőven elég csak hosszában ketté vágni. Fagyasztózacskóba pakoltuk a szezámmagot, rozmaringot, sót és borsot, megöntöztük az olívaolajjal és beleszórtuk a krumplikarikákat, alaposan összeráztuk. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattuk a karikákat, ha csak félbe vágtuk akkor ügyeljük arra, hogy vágott felükkel lefelé nézzenek. 25 percig pirultak az illatos aranyszínű karikák. Tálaláskor rámorzsoltuk a gomolyát és a fetát és megszórjuk chilipehellyel, görög paradicsomos óriás babot ettünk mellé meg egy kis olívabogyót.
Chili és Vanília receptjét próbáltam ki, ami a Nők lapja konyja 2009.3. számában jelent meg.

Készült még édesség is mert, mentünk vendégségbe később: Ribizlis-kókuszos cookies, aminek a receptjét, hamarosan felteszem, mert nagyon finire sikerült.
Pár szóban gondoltam mesélek is, az én húshoz és egészséges táplálkozáshoz fűződő viszonyomhoz. A reggelik alkalmával már szinte sosem fogyasztok húsfélét, kivétel néhány ráérős hétvégét, ritka alkalmakat. Sokszor 2-4 nap is eltelik amikor nem eszem húst, egyszerűen nem is kívánom, amikor viszont megkívánom nem vonom meg magamtól:) Nagyobb arányban eszünk halat és főleg én időnként készítek magamnak salátákat is. Az is biztos, hogy több olyan ízletes zöldségételt fedeztem fel mostanában, amelyek élvezetessé teszik a zöldség fogyasztást. Beszereztem egy új vega szakácskönyvet is, illetve van pár új amiben remek ételeket találtam, amit alig várok, hogy majd kipróbálhassak.

Néhány okosságot összeszedtem, amelyek szerintem szintén fontosak az egészséges táplálkozás szempontjából, a hús fogyasztás mérséklése mellett:

- A finomított fehér cukor elhagyása fontos lépés lenne, sajnos én még csak a csökkentés fázisában járok, az sajnos igaz, hogy az édességek függőséget okozhatnak:) hát harcolhatok a hedonizmusommal:) Mindenesetre a méz, finomítatlan barna nádcukor, gyümölcs cukor, stevia, xilitol lehetnek egészségesebb alternatívák.

-Fontos lenne többet tudni a zöldségek és gyümölcsök tápanyag és vitamin tartalmáról valamint a szervezetre gyakorolt hatásairól, ezért próbálok én is összeszedni egy-két bejegyzésben néhány fontosabb jellemzőt, már írtam pl. a cékla és a meggy hatásairól.

- A megfelelő folyadék fogyasztás is fontos, napi 2-3 l megfelelő minőségű folyadék alapvetően szükséges a szervezet hatékony működéséhez, tisztulásához, ezt lehet jó minőségű szálas teafélékkel (zöld, fehér, rooibush, gyógyteák) és tisztított víz vagy ásványvíz formájában is, ásványvizek esetében, jó ha tudjuk, hogy nem mindegyik ásványvíz alkalmas erre, arra kell figyelni, hogy az összoldott ásványi anyag tartalom nem legyen több, mint 600 mg/l.
Persze ezeken a dolgokon kívül sok-sok dolog van amire figyelhetünk, de én úgy vagyok vele, hogy már akkor is sokat teszünk az egészségünkért, ha egy pár számunkra fontos dolgot, megpróbálunk becsempészni a hétköznapjainkba.

Titkok :)

Citromfű és Makka is kíváncsi volt a titkaimra, nem igazán terveztem, túl személyes dolgokat elárulni magamról itt a blog keretein belül, első sorban az ételekről szól, de azért próbáltam összeszedni pár olyan dolgot ami megrajzolhat néhány jellemvonást vagy képet rólam, illetve azért mégis találtam egy titkot:) Makkának külön megsúgom, hogy engem is szoktak így hívni:)) mégpedig a Macsákából tovább képezve, sőt szokott lenni Makkapanka is:)

1. Kapcsolat a konyhával, ízekkel. Viszonylag korán kezdtem érdeklődni elsődlegesen a sütemények iránt, egyik legfontosabb esemény volt a Karácsony, amikor sokszor 5-6 féle sütikét is gyártottam, fontos volt például a mézeskalács sütés, ami legalább 1 napos projekt volt sütéssel és díszítéssel együtt, de én ezt nagyon szerettem. Aztán ahogy nőttem, kezdtem érdeklődni más ételek iránt is a sütiken kívül. Műveltem azért érdekes dolgokat a konyhában, mint őszibarackos pörkölt, ami kiverte a családomnál a biztosítékot, vagy kicsit később édes paradicsom leves egy kis májgombóccal, ezt már tapasztalhatta a kis kedves, de hősiesen megette:))) pedig ez tényleg nagyon bizarr lett. Nemrégiben pedig a párom bátyjának és feleségének okoztunk (mondjuk ezt közös erővel) maradandó élményt egy nagyobb adag harisszával a gyros-ban. Lassan már 4 éve vezetek saját konyhát. Ha nem tudtam mit főzzek szinte mindig az internethez nyúltam így jutottam el a blogokig. Szeretek kisérletezni a konyhában. Az hogy én is blogot írok, impulzus döntés volt részemről, bár egyszer-kétszer már korábban is megfordult a fejembem, de magamat is megleptem vele, hogy tényleg elkezdem írni:)

2. Hiszem, hogy vannak jó emberek akiknek az a feladatuk, hogy szebb, jobb, békésebb legyen a világunk és ne az árnyoldalak legyenek kiemelve, mint amivel nap-mint-nap szembesül az ember, ami azért elég ijesztő. Az interneten az ember legalább jobban megtudja szűrni az inputot.

3. Fontosak számomra a kozmetikumok, itt is összetételt olvasgatok, mint a kajáknál. Sokan nem is gondolnák, milyen anyagokat kenünk magunkra a testápolónkkal, vagy tusfürdőnkkel. 1,5 éve sok mindent lecseréltem "tiszta" verzióra. Terveimben dédelgetem, hogy majd kevergetek krémeket, parfümöt.

4. Szeretem a színeket:) talán a fotókon is átjön, hogy az ételek mellett, nekem fontosak a kompozíciók is. Hiszen a szemünkkel is eszünk. Jó pár évig jártam rajziskolába és festettem is, ez is egy olyan része az életemnek, ami érzem egyre jobban kéredzkedik vissza.

5. Ő Iván:) Egy kis szerető gombóc.
6. Félek a tehetetlenségtől.

7. A titok talán itt van, hiszen ez számomra is titok. Magyarázat nincs a tarsolyomban, de elébe sem sietek. Sosem voltam túl jó matekos, de vannak különösen fontos számok nekem, ilyen a 11. Sokat találkoztam ezzel az elmúlt fél évben: 11:11, na de aztán 1:01; 7:07; 8:08; 9:09; 10:10; 12:12; 13:13; 14:14; 15:15; 16:16; 17:17; 18:18; 19:19; 20:20; 21:21; 22:22; 23:23; 12:21; 11:22; 22:11; 21:12; 14:41;...

"Etyek, várjál megyek..:)"

jól szól a Belga:) végre én is eljutottam az Etyeki Pincefesztivál 2009 borfesztiválra. Ami már elég régen tervbe volt véve csak valahogy sosem jött össze. Kicsit sajnálom, hogy a korábbi 1-2 évben nem mentünk, amióta kicsit jobban érdeklődöm a borok iránt (félreértések elkerülése végett, eléggé laikus, de buzgó érdeklődő vagyok és műveltségem jó része, Dr. Nemtudomka könyvéből származik, aki alapvetően szintén Blogger:)).

A túra egy jól megszokott Irsaival indult a Nyakas Pincészetből, aztán egy pár órára lehorgonyoztunk az Etyeki Kúriában, ahová egy ismeretség vezetett, de nem gondoltuk volna, hogy "bennfentesként" szinte vendégként élvezhetjük a pincészet nagyszerű borait.
Kaptunk zsíros kenyeret aminek az elkészítésével minket bízott meg Sára asszony, bár sajna egy kissé elszúrtuk, mert olyan kis cuki zsíros kenyerecskéket gyártottunk, hogy aztán mind a 2 tálca a miénk lett, mert a vendégeknek 100 Ft ért drága lett volna az apró falatka:)) mindezen azért nagyon jókat derültünk közben.

Először nem túl szakszerű módon egy Pinot Noir rosét kóstoltam, ami egy nagyon finom bogyós gyümölcsös, igazi nyári ital volt. Aztán úgy gondoltam megkóstolom a Rózsakertet, ami teljesen elvarázsolt. Chardonnay és Sauvignon blanc tökéletes házassága. Kíváncsivá tett a bor további életére és az Etyeki Kúria többi borára is. Amit nagyon sajnálok, hogy a Királyleánykájukat, már távozóban az Öreghegyről lefelé caplatva kóstoltam csak meg egy újdonsült ismerős unszolására, akiről lefelé derült ki az is, hogy operaénekesnőnek készül. Igaza volt a Királyleánykát illetőleg, mert az a fehérbor amiből tényleg mindennap tudnék inni egy pohárkával:)

Utólag kezdett rémleni, hogy a könyvben is olvastam az Etyeki kúriáról, előszedvén egy nagyon megható történetet idéztem fel újra, hogy sajnos ennek a Királyleánykának sincs akkora ereje, hogy itt tartsa azokat, akiknek menniünk kell...
Végül arra is volt lehetőségünk, hogy Sára asszony remek töltött káposztáját is megkóstolhattuk, hát több voltam mint elégedett:))

Annyi bizonyos, hogy nem kell sokat gondolkodnom majd, hogy mit csinálok 2009 szeptember 26-27-én, Etyeken leszek a Kezes-Láboson:))

Nyeremény Vacsi a Lui&Lei-ben - egy nagyon kellemes este

A ViaSat-on futó Gianni műsornak köszönhetően az étteremalakítás szó bejegyzés elé biggyesztésével, az első fordulóban megnyertem a lehetőséget, hogy egy vacsorát elfogyasszunk a Lui&Lei étteremben. Az első benyomás rengeteget számít, az ember ezt szinte megtanulja, ahogy múlik felette az idő.Nekem ez akkor egy kis csokor piros boglárka volt, ami mostanában az a virág ami a legjobban tetszik. Már mint a boglárka, ő az a képen:) Szóval sikerült rögtön a kedvemre tenni. A második benyomás a design volt, nagyon kellemes, nem túlhangsúlyozott, de mégis otthonos érzetet nyújt, egy olasz designer munkáját dicséri és egyébként nekünk különösen tetszettek a robogós képek a falon:), de nem is szaporítanám a szót, rátérnék a menüre:

Előételnek kaptunk finom meleg kis pirítosokat, olívaolajjal. Elfogyott az utolsó morzsáig.

• Velencei halászlé
• Olasz húsleves tortellinivel

A Velencei halászlé számomra az est fénypontja volt, nagyon szeretem a tengeri herkentyűket, mindenféle változatban, de ezt a levest biztos, hogy megpróbálom majd előállítani itthon is mert megéri. Tengeri halakkal, fekete kagylóval és vongole kagylóval készült. Az olasz húslevest a párom falatozta, megmondom őszintén, nincsen összehasonlítási alapom, de a tortellini ízében egy kicsit csalódtam, mert én valami másra számítottam.Nyakas Irsai és sör is fogyott a levesekhez.

Főételnek tésztákat választottunk:

• Szélesmetélt kacsaraguval
  
• Óriás ravioli rákkal és mascarponéval töltve bisque szósszal

Én ettem a kacsaragusat, a raguban darált formájában szerepelt a kacsahús, nem teljesen ilyennek képzeltem, egy picit nagyobb darab husikat vártam, de ettől még nagyon rendben volt az íze. Ehhez gondoltam egy olaszt bort próbálok ki és a pincér ajánlatára egy Angelo Pittaro pincészetéből való Cabernet típusút kóstolgattam, mély megelégedéssel:) A páromon tésztája számomra izgalmasabb étel volt, a bisque szószról megtudtuk, hogy a tengeri herkentyűk visszamaradó héjából készítik, de itt volt még mellette cukkini és paradicsom is.

Desszert már sajnos nem fért belénk, de nem is próbálkoztunk vele, mert még mentünk tovább a Bor és Jazzfesztiválra:) (ahonnan csak valami Juhász testvérekre:), meg valami Paptagra:) emlékszünk, igen jó emlékeket őrizve, meg egy nem annyira finom tócsnira:)), de visszatérve a Lui&Lei-re, ami egy kedves kis romantikus borbár, jó borokkal és jó ételekkel, nagyon kedves személyzettel és tényleg nagyon köszönjük azt a kellemes vacsorát amit ott elkölthettünk:) Végezetül pedig a gyönyörű látkép amit az étteremből kilépve láthat a kilépő akire rásötétedett...

Tavaszi Bor és Jazzfesztivál 2009 és a Borszerda

Nagyon kellemes időtöltésnek igérkezik a Tavaszi Bor és Jazzfesztivál 2009. című rendezvény, amelyet , idén rendeznek meg 4. alkalommal, a főváros szívében a Deák térhez közel.

2009. április 11-12-13. van lehetőségünk a szép borokat, pálinkákat, sajtokat és mindenféle kulinális finomságokat kóstolgatni, fűszerezve egy kis jazz zenével, például Harcsa Veronikával, ráadásul ingyenesen.



Ha már boros eseményekről beszélünk, akkor nem szabad elfelejteni még azt sem, hogy nagyon közeledik a torkoscsötörtök mintájára, idén első alkalommal megrendezésre kerülő és a minőségi borfogyasztást népszerűsítő Borszerda elnevezésű esemény, 2009. április 29-én.
272 vendéglátóegység csatlakozott már eddig és 50 %-os kedvezménnyel válogathatunk a borlapok kínálatából majd, úgyhogy szerintem már most sietni kell a helyfoglalásokkal, nehogy lecsússzunk róla.

Új szerzemények - fotózás

Nem igazán tudtam mire vállalkozom a gasztroblog írással, valahogy eszembe se jutott átgondolni ezen lépésemet, sok éven keresztül megelégedtem csak az olvasással. Az utóbbi időben egyre többször merült fel bennem az írás gondolata és egy ilyen pillanatomban a rendszer egyszerűségének köszönhetően elkészült ez a blog.
Arról szerettem volna csak mesélni, hogy az ételek elkészítésének és kiötlésének szeretete már eddig is meg volt, sok-sok recept kering a fejemben. de azt nem gondoltam volna, hogy a fotózás része is ilyen hatással lesz rám. A képen az ételek tálalásához vásárolt mindenféle mütyűrke látható, a tavaszi pillangók valahogy elborították a képzeletemet, amelyeket "a soha vissza nem térő akciók és leárazások":)) keretében sikerült magamévá tennem.

Megszületett Buborék!

Végre egy aranyos hír!
Megszületett a Fővárosi Állatkertben egy kis két pupú teve! Jolán szülte, akinek a Juszufa nevű nagyszülője az Egri Csillagokban is szerepelt, szóval ősi magyar teve dinasztria szülöttje. A Vízművek tulajdona. A nevét illetőleg vannak azért kétejek, mert az egyik hírportál szerint, Jenny ,a tv szerint Buborék?
na mindegy is, de naaggyon édi:))

Megnyertem:)

Képzeljétek megnyertem Gianni a Nagy Éttermalakítás c. műsor játékában az első fordulóban, a vacsora vouchert Fabio Bucciol Lui&Lei nevű olasz éttermébe, az alig egy hete létező blogommal:)))))))))), mivel nem hiszek a véletlenekben, azért ez is tanúbizonyságot tesz róla, hogy nem rossz az irányvonal:) egy ismerőstől 3 ingyen kapott szakácskönyvről már nem is beszélve...

Érdemes volt azt a kis szót a bejegyzések elé biggyeszteni.
Nagy volt az öröm. Elgondolkodtam rajta, hogy mikor is nyertem én bármit is és 2. általánosba kellett visszamennem amikor is egy farsangon doktornéni öltözékkemmel nyertem egy nagy emeletes tortát, akkoriban csak a puncs és túró tortát voltam hajlandó megenni, látszik is tüntetőleg nyalókázom, de legalább az osztály jól járt....:)

na de ez a vacsora nyeremény, felmentem az étterem oldalára és hát elámultam az ételeken és a borokon is, nagy fejtörést fog okozni a választás, mivel nagyon pazar és impozáns a kínálat. Az a minimum, hogy részletesen beszámolok majd a tapasztalatokról.

ha valaki elmulasztotta megnézni az műsort, mint én is a ViaSat oldalán megteheti.
Mindenesetre engem most hatalmába kerített az olasz ételek iránti egyre fokozódó imádat, úgyhogy itt a blogon is meglesz ennek a nyoma.
jaj és azt elfelejtettem, hogy mindenkinek sok szerencsét kívánok, aki próbálkozik!!

Borokról is legyen szó - Jutányos bor...

A blogon a borok csodálatos világáról is szeretnék pár szót szólni, de nem titkolva dedós szinten. Az elemi bor típusokat biztos végig kóstólgatom, korábban inkább fehérborivónak mondhattam magam, de mostanában válogatok a méltatlanul mellőzött vörösek táborából. Számomra az ezerforint körüli, ünnepek tájékán azért ennél magasább áru borok amik játszanak.
Tegnap este nem bírtam ki tovább megkellett kóstólnom a héten beszerzett Demeter 2005-ös vörös cuvée-jét. Nem bántam meg a lelkesedést, mert számomra a reduktív fehérekhez hasonló könnyedségű, kellemes bogyós gyümölcs, szeder, málna ízű bor új tapasztalás volt.

Vicces véletlen, hogy a Gugliban rákerestem persze az új szerzeményre és találtam egy oldalt, ahol nem túl szívderítő kritikával illetik a bort és a Demeter borok kimért címke desin-ját, jelentem nekem ez bejön, sőt a hasonlóan lehúzott Simon pincészet pinot noir-jából is őzök egyet itthon:)

Szóval összességében nekem ez a bor erősen pozitív csalódás volt az olvasott írásokhoz képest, bár az is igaz, hogy nem rég óta művelem a kostólgatást. Egy pincészet akkor jó, ha a legalsó kategóriás borai is kifogástalanok és zárszónak Belgául legyen mondva "a cuvée az arra jó...."

Cuvée: amely két, vagy több fajtájú, évjáratú must, ill. borházasítása útján keletkezik és benne speciális íz,-illat és zamatanyagok alakulnak ki. Ilyen – többek között – a bikavér is.

forrás: Bálint gazda