Burgonyás Fánk - málnával és szederrel

Nem is emlékszem mikor csináltam utoljára fánkot, talán csörögét sok éve... A VKF-re készült volna,  de meg is csúsztam vele és ráadásul nem nagyon találtam itthon szimpatikus öntetnek valót, így aztán lekvárral és porcukorral ettük:) Örülök, hogy kipróbáltam egy krumplis fánkot, mert annyira jó puha, de mégis tartalmas. Könnyen variálható, sósan és édesen is ízesíthető alaptészta.  Bármilyen gyümölccsel finom lehet, az eredeti receptben friss meggyel készítik, nekem volt még egy utolsó adag fagyasztott szeder és málna a hűtőben, így készült ezzel.

Burgonyás fánk - málnával és szederrel

25 dkg liszt
25 dkg főtt burgonya
2 dkg élesztő
2-2,5 dl tej
1 kk. porcukor
2 tojássárgája
20 dkg  szeder és málna (fagyasztott)


Fél dl tejbe szórjuk a porcukrot és az élesztőt, majd megvárjuk míg pár perc alatt szépen felfut. Egy tálban áttörjük a főtt krumplit, hozzáadjuk a lisztet, tojássárgáját, csipet sót, a felfutott élesztőt és annyi tejet, hogy közepesen kemény legyen a tésztánk. Ha friss gyümölccsel dolgozunk akkor ennél a lépésnél hozzá lehet adni. Konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük a tésztát, nálam ez egy órát vett igénybe. Ezután keverjük bele a kicsit felengedett szedret és málnát. Evőkanállal nagyobbacska darabokat szaggatunk, közben lisztben megforgatjuk és meg lapítgatjuk kézzel vagy liszttel behintett deszkán fél centi vastagra nyújtjuk és szimpatikus méretű szaggatóval kiszaggatjuk. Kicsit csuszpájzos lesz a gyümölcsöktől, de ez sütésnél nem probléma. Bővebb, forró olajban aranypirosra sütjük, majd szalvétán lecsepegtetjük és ízlés szerint jól megporcukrozzuk.

A receptet a Magyar Konyha 2007. júniusi számában találtam.

Őszibarackos szedres clafoutis

Áldom az eszem, hogy kipróbáltam Stahl Judit barnított vajas clafoutis receptjét, mert nekem sokkal jobban ízlett az eddigieknél. Nagyon feldobja ez a plusz íz, a tálalásnál még melegen megszórtam egy kis fahéjas porcukorral, majd nagyon gyorsan langyosan befaltuk kb. a háromnegyedét:)) isteni finom volt!

Hozzávalók:

3 tojás
12 1/2 dkg vaj
15 dkg cukor
1 vaníliarúd
1 citrom
1 csipet só
10 dkg durum liszt (vagy sima)
2 1/2 dl tej

20 dkg őszibarack
15 dkg szeder
1cl creme cassis
(Ez természetesen bármilyen szimpatikus gyümölccsel helyettesíthető)

tálaláshoz: fahéjas porcukor

Az első feladat a barnított vaj elkészítése, ami a francia konyha fontos eleme. Én bevallom őszíntén, hogy most készítettem először, de már többször láttam itt-ott, blogokon, receptekben. Mindig kíváncsian gondoltam rá, hogy az mitől lehet annyira jó.
És tényleg, zongorázni lehetne a különbséget. Én eleve (sajna:) vaj imádó vagyok, de tényleg annyira megbolodította a clafoutis ízét, hogy azonnal kiakarom próbálni majd másban is. 
Szóval barnított vaj, ehhez tegyük a vajat egy serpenyőbe vagy lábasba, majd olvasszuk fel, néhány percig kevergessük miközben egy picit megbarnul és finom mogyorós beütésű ízt kap. Nem árt hozzá jobb minőségű vajat használni. Melegítsük elő a sütőt 170 fokra (vagyis környékére:)), az én sütőm egy pokol konyhája, szóval én egy kicsit vakon tapogatózom sütési hőmérsékletek tekintetében.

A szedret tegyük egy tálkába és öntsük nyakon a cassis likőrrel. Az őszibaracokat hámozzuk meg és vágjuk kis kockákra.
A tojásokat keverjük el a cukorral, reszelt citormhéjjal, csipet sóval. Szitáljuk hozzá a lisztet és keverjük el. Majd apránként adagoljuk hozzá a tejet, szépen dolgozzuk el a tésztában, majd végül adjuk hozzá a barnított vajat. Vajazzunk ki egy piteformát vagy más sütőedényt, ötsük bele a gyümölcsöket, aztán pedig egyenletes rétegben a tésztát. Aztán tegyük gyorsan be a sütőbe (érdemes alá tenni egy nagyobb tepsit, mert ha nincs magasabb peremű formánk, akkor könnyen kifut, mert megnő, de ahogy kivesszük a sütit a sütőből eredeti formájára vissza zsugorodik) és 40-50 perc alatt süssük gyönyörűséges aranybarnára. Melegen szórjuk meg egy kis fahéjas porcukorral és győzzük ki várni míg langyosra hűl;)

Recept: Stahl magazin 2010. nyári számából 

VKF! - 31. Mézes fekete bogyós birs lekvár

Ez a lekvár a hűtőpolcán árválkodó az enyészet részévé válás első tüneteit produkáló birsalma szebb átalakulását eredményezte:)) Biztos a péntek délután miatt írok ilyen mondatot:) A mostani VKF! kiírás számomra nagyon hasznos, s persze általános érvényű és tényleg jobban oda kell figyelnem, hogy minnél kevesebb dolog végezze a kukában.

Nagyon rákaptam a birsre, főleg a birsből készült lekvárokra. Karácsony előtt vettem még egy gyönyörűséges birs almát, ráadásul a bio boltban, amikor a párom meglátta az árát (222 Ft:), hát kaptam pár megjegyzést, hogy mibőlvanaranyból?:), tényleg nem szoktam ilyen sok pénzt kiadni főleg egy db gyömölcsre, de annyira megörültem neki, hogy még lehet kapni.

Először a karácsonyi pulykasült mellé akartam belőle szederrel és naranccsal mártást készíteni, de végül a pulykasütés annyira elhúzodott, hogy erre már nem került sor. Viszont a mártás ötletét, a korábban kiagyalt és meg nem valósított lekvár adta, így most elkésztettem kis mennyiségben azt. Sajnos kimaradt egy lépés belőle, mármint ha bárki elszeretné készíteni a szedret egy picit főzze fel külön és utána paszírozza át, hogy megszabaduljon a magoktól, nálam ez most azért nem történt meg, mert sajnos a szűrőm elrozsdásodott és ki kellett dobni. Úgy voltam vele, hogy nem baj ha nem tenném bele a kandírozott narancsot, akkor még átpaszírozhatnám később, de ez már nem történt meg. Igy viszont, főleg joghurtba keverve eszegetem reggelire kiflivel, na jó bevallom egy kis rántott camambert sajt is becsúszott tegnap ebédre, így ahhoz is megkóstoltam, hogy jó-e:))

Hozzávalók:

125 g birsalma, tisztítottan mérve

2 dl víz

200 g szeder (nyáron fagyasztott)

100 g fekete áfonya (nyáron fagyasztott)

2 ek méz

3 ek kezeletlen barna nádcukor

1 ek kandírozott narancs (ez is kariról maradvány)

A kicsumázott, megtisztított birset feltettem a vízben főni, kb. fél óra főzés után hozzáadtam a fagyasztott szedret és áfonyát valamit a mézet és a cukrot. Mielőtt jónak nyilvánítottam volna, hozzá kevertem a kandírozott narancsot is.

Mivel fagyasztott gyümölcsből készült én nem terveztem hosszan tartósítani, márcsak a kis mennyiség miatt sem. Ez tényleg arra jó, hogy a fagyasztott gyümit kikapva a mélyhűtőből szempillantás alatt lekvárt lehet varázsolni az asztalra vagy ha esetleg befőzéskor esetleg nem jött össze. Nekem még az is nagyon tetszik, hogy nem egy idényben érő gyümölcsök kominációit is kipróbálhatjuk.

Áfonyás szedres ricottás muffinok

Muffin újra! Két változatban is, mindkettő ricottás és gyümölcsös, eléggé extra, ezt arra értem, hogy nem spóroltam sokat a kalóriákkal, bár azért az első változat még beleférhet egy kevésbé szigorú diétába is. Meglepően jó lett a tésztája, finom puha és könnyű, a durum liszt segít, hogy szép homogén tésztát kapjunk és mostanában tudtam csak meg, hogy az élettani hatásait tekintve is kedvező hatású. Az utazásra készítettem és nagyon jól jött a közel két napnyi fárasztó kocsikázás közben.

Szedres-áfonyás ricottás muffin

250 g ricotta
150 g natúr joghurt
200 g nádcukor
100 g vaj
2 ek étolaj
200 g durum liszt
100 g sima liszt
1 tk szódabikarbóna
1 citrom (bio)
200 g áfonya
150 g szeder

Ez a másik verziót már nyarlás után Julcsi látogatóba, illetve a családnak készítettem. Hát nagyon finom, de mitől ne lenne az:)? volt azért némi lelkiismeret furdalásom egy pár elpusztítása után az biztos, de azért túl tettem magam a dolgon:) ezen meggondolatlan gondolkodásmódomnak lassan érik a böjtje, úgyhogy már nézegetem a salátákat:)

Fekete áfonyás mascarponés-ricottás muffin

Amarettis-áfonyás muffinnak neveztem volna, ha lehetett volna érezni benne az amaretti kekszeket, de sajnos nem lehetett, úgyhogy nyugodtan elhagyható, marad benne így is elég "anyag".

10 db amaretti keksz
180 g durum liszt
60 g teljes kiörlésű tönköly liszt
1 tojás
160 g barna nádcukor
250 g ricotta
250 g mascarpone
100 g vaj
1 tk fahéj
1 tk szódabikarbóna
100 g étcsokoládé
200 g fekete áfonya, de más gyümölcsökkel és szárítottakkal is kompatibilis

Mindkét változat elkészítésénél lehet alkalmazni a muffinokra érvényes tészta készítési szabályokat, ami azt jelenti, hogy a száraz és nedves hozzávalókat külön kell összekeverni, azt is teljesség igénye nélkül, nem kell túl precízen kikeverni. Amint ezzel megvagyunk lazán összekeverjük a két tálunk tartalmát és jöhet bele a csoki, gyümölcs, mindkét esetben fagyasztott gyümölcsöt használtam, az a tapasztalatom, hogy sokkal szebben megmarad a tésztában, ha fagyasztott gyümit teszek bele. Némelyik tetejét megszórtam egy kis fahéjas cukorral. A tésztát muffin sütöben sütöttem kis papír kapszlikban, kb. 180 fokon 20 percig. Az elsőből 16 db a másodikból 24 db muffinom lett.

Joghurtos-Ricotta krém, szederrel

Már csak erre maradt időm, hogy ezt a kis egyszerű egy hete készített krémet posztoljam és ezek mellett búcsúzom is tőletek pár napra, mert végre egy kis időre szabira vonulunk. Nagyon kíváncsi vagyok már a tájakra, az emberekre és természetesen az ételekre is.

Jó néhány korábban készített étel gyűlt már össze, így legalább később nem lesz gond a posztokkal:) Nyáron annyira jó, hogy dúskálhatunk a pompásabbnál pompásabb gyümölcsök és zöldségek özönében!

Nem tudok betelni a joghurtos, túrós, ricottás krémekkel, de asszem a joghurt imádatról már irogattam, számtalan variációban készíthetőek, gyümölccsel, lekvárral variálva meg egyenesen isteniek, ez egy kicsit masszívabb cucc a török joghurttól, ami helyettesíthető sima joghurt, 1-2 ek. mascarpone vagy tejszín hozzáadásával.

Hozzávalók - 2 adaghoz

125 g ricotta

125 g török joghurt, 10 % zsírtartalmú

1/2 citrom reszelt héja (bio)

1 nagy ek. akácméz

1 nagy marék szeder (kb. 150 g)

Összekevertem a ricottát, joghurtot, mézet és a citromhéjat a tetejére szórtam a szedret és pihent a hűtőben egy órát és elfogyott kb. 2 perc alatt. Úgy sem lett volna rossz, ha mindezen mixelek 1-et, akkor gyönyrűséges lila krémem lett volna;)

Fahéjas kék bogyó leves

Annyira meleg van, hogy húúú, valahogy nem jutok oda, hogy bejegyzést írjak, tornyosul egy pár de ami késik nem múlik:)A legjobb, hogy holnap megyünk a Balcsira. Imádom a Balatont, idén még nem voltunk, úgyhogy már nagyon várom.
Nem nagyon volt kedvem főzni semmit, egy semifreddo-t terveztem csinálni, neki is fogtam, majd rájöttem, hogy mennyire okos gondolat tőlem 45 fokban nyers tojásos cuccot gyártani, így sajna a kukában landolt 5 tojás:( ha elkészült volna, akkor szedres-áfonyás semifreddo lett volna, na nem baj majd legközelebb.
Nem bánom, hogy ezt a levest gyártottam helyette, mert nagyon jól esett, bár megjegyzem mostanában egyre több joghurtot vagyok képes megenni:)


Hozzávalók

100 g áfonya
100 g szeder
220 g 10 %-os natúr joghurt, nálam török (120 kcal/dl..ááá, de mennyei)
2-3 dl tej
egy csipet fahéj
2 ek méz

Mindent egybe öntök és botmixerrel összemixelem. Jól behűtve, egy kis tejszínhabbal és áfonya szemekkel tálalom. Tudtam volna repetázni:)) bár legközelebb átpasszírozom a szedermagokat, mert kicsit zavartak. Akkor lett volna teljes, az elképzelt recept, ha az áfonyán és szedren kívül még egy kis feketeribizli vagy josta is társul hozzájuk.