2011. május 31., kedd

Epres csokis kalácsfelfújt vanília sodóval

Hát kissé hosszabbra sikeredett a szünet mint terveztem, de hát erőltetni nem jó a dolgokat. Azért kedves kis noszogatásokat kaptam innen-onnan, ami nagyon jól esett, így aztán "gyorsan" összekaptam magam:) Azt már tényleg csak pironkodva jegyzem meg,  hogy a 3. blog szülinap úgy süvített el március 11-én mellettem, hogy néhány napja jutott csak eszembe..ááá, azért ez durva. Közben ki is tavaszodott, majd már be is köszöntött a forró nyár szele. Lecsengett a medvehagyma is, volt olyan próbálkozás, ami talán blogra kívánkozott volna, például fasírtban és töltött csirkecombban, de majd next time:)
Gyönyörű szín és ízkavalkád van a piacokon. Már-már annyira ingerlő, hogy hál' Istennek ez engem is kirángat a tespedésből és új energiákkal telít.

Nem régiben készítettem az első kalácspudingom, már régóta vágytam megkóstolni, azonban sokáig csak a szemezés fázisáig jutottam vele. Alapvetően a hűvösebb szezon desszertje, de azt hiszem bármikor megtudnám enni:)) ráadásul eperrel, csokival és egy kis vanília sodóval tényleg nem lehet ellene kifogás, kivéve persze, ha annyira meleg van, hogy nincs kedvünk begyújtani a sütőt, ami azért már a küszöbön áll. Viszont nagyon hízelgő dicséreteket kaptam rá, így aztán pláne sarkallt, hogy poszt szülessen belőle. Azonban az elkészítése nem volt bonyodalom mentes:) Nem teljesen sikerült például átgondolom a sütőtál méretét és a hozzávalók mennyiségét, de legközelebb már tudni fogom, hogy nem szabad teljesen teleönteni a tálat, mert akkor kibuggyan sütésnél. Ráadásul persze nem igazán tartottam be végül egy receptet sem:) Ott kezdődtek a problémák, mikor konstatáltam, hogy a  tejszínes-tejes-tojásos cucc fele megmaradt, bár már csurig öntöttem a kb. 20x30-as sütőedénykémet. De semmi para, mert ebből a maradékból nagyon fincsi sodót készítettem végül.

Hozzávalók 6 személyre:

1 kisebb fonott kalács (25 dkg)
30 dkg eper
5 dkg étcsokoládé
6 dl tej
4-5 dl tejszín
3 tojás
15 dkg nádcukor
5 dkg vaj
1 vaníliarúd v. vaníliás cukor v. egyik se:))
fahéjas porcukor a tetejére



Egy kisebb méretű sütőtálat kivajazunk. Az epret megtisztítjuk és ha nagyobbak akkor félbe vágjuk, az étcsokit kis kockákra vágjuk. A tejszínt és a tejet összemelegítjük a vaníliával, aztán a tojásokat habosra keverjük a cukorral, majd óvatosan beleöntjük a forró tejet és közben folyamatosan keverjük. A kalácsot felszeleteljük vagy kisebb darabkákra szedjük, megvajazzuk és a tojásos masszába mártjuk.
Betesszük a tálba, rétegesen az eperrel és a csokikockákkal. Ráöntünk a tojásos masszából annyit, hogy kb. háromnegyedig érjen a tálban. Előmelegített sütőben 40 percig sütjük 170 fokon. A tojásos massza maradékát kis lángon besűrítjük, teljesen kihűtjük, majd fogyasztásig hűtőbe tesszük.

Tálaláskor még a sodón kívül egy kis fahéjas porcukorral is megszórtam, aki ezt túlzásnak érezné még sütés előtt is megszórhatja a művet egy kis fahéjjal.

4 megjegyzés:

  1. De jó, hogy itt vagy!!!:) ez a puding pedig isteni lehet!

    Én is nemrég jutottam el az első kenyérpudingig, meglepően jó volt az is (mondjuk az sós volt, de a blogomon ne keresd, mert fényképezés előtt megettük:)). Hát akkor egy ilyen édes milyen fincsi lehet.... Ami benne van, mindent nagyon szeretek.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Kata, én is örülök ám neked nagyon, hogy látogatsz:))) hűű sósan is nagyon fincsi lehet, azért kíváncsi lennék rá, hogy milyen.
    Jó dolog a kalácspuding tényleg, a repertoár része lesz az bizti:)

    VálaszTörlés

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz