Epres csokis kalácsfelfújt vanília sodóval

Hát kissé hosszabbra sikeredett a szünet mint terveztem, de hát erőltetni nem jó a dolgokat. Azért kedves kis noszogatásokat kaptam innen-onnan, ami nagyon jól esett, így aztán "gyorsan" összekaptam magam:) Azt már tényleg csak pironkodva jegyzem meg,  hogy a 3. blog szülinap úgy süvített el március 11-én mellettem, hogy néhány napja jutott csak eszembe..ááá, azért ez durva. Közben ki is tavaszodott, majd már be is köszöntött a forró nyár szele. Lecsengett a medvehagyma is, volt olyan próbálkozás, ami talán blogra kívánkozott volna, például fasírtban és töltött csirkecombban, de majd next time:)
Gyönyörű szín és ízkavalkád van a piacokon. Már-már annyira ingerlő, hogy hál' Istennek ez engem is kirángat a tespedésből és új energiákkal telít.

Nem régiben készítettem az első kalácspudingom, már régóta vágytam megkóstolni, azonban sokáig csak a szemezés fázisáig jutottam vele. Alapvetően a hűvösebb szezon desszertje, de azt hiszem bármikor megtudnám enni:)) ráadásul eperrel, csokival és egy kis vanília sodóval tényleg nem lehet ellene kifogás, kivéve persze, ha annyira meleg van, hogy nincs kedvünk begyújtani a sütőt, ami azért már a küszöbön áll. Viszont nagyon hízelgő dicséreteket kaptam rá, így aztán pláne sarkallt, hogy poszt szülessen belőle. Azonban az elkészítése nem volt bonyodalom mentes:) Nem teljesen sikerült például átgondolom a sütőtál méretét és a hozzávalók mennyiségét, de legközelebb már tudni fogom, hogy nem szabad teljesen teleönteni a tálat, mert akkor kibuggyan sütésnél. Ráadásul persze nem igazán tartottam be végül egy receptet sem:) Ott kezdődtek a problémák, mikor konstatáltam, hogy a  tejszínes-tejes-tojásos cucc fele megmaradt, bár már csurig öntöttem a kb. 20x30-as sütőedénykémet. De semmi para, mert ebből a maradékból nagyon fincsi sodót készítettem végül.

Hozzávalók 6 személyre:

1 kisebb fonott kalács (25 dkg)
30 dkg eper
5 dkg étcsokoládé
6 dl tej
4-5 dl tejszín
3 tojás
15 dkg nádcukor
5 dkg vaj
1 vaníliarúd v. vaníliás cukor v. egyik se:))
fahéjas porcukor a tetejére

Egy kisebb méretű sütőtálat kivajazunk. Az epret megtisztítjuk és ha nagyobbak akkor félbe vágjuk, az étcsokit kis kockákra vágjuk. A tejszínt és a tejet összemelegítjük a vaníliával, aztán a tojásokat habosra keverjük a cukorral, majd óvatosan beleöntjük a forró tejet és közben folyamatosan keverjük. A kalácsot felszeleteljük vagy kisebb darabkákra szedjük, megvajazzuk és a tojásos masszába mártjuk.
Betesszük a tálba, rétegesen az eperrel és a csokikockákkal. Ráöntünk a tojásos masszából annyit, hogy kb. háromnegyedig érjen a tálban. Előmelegített sütőben 40 percig sütjük 170 fokon. A tojásos massza maradékát kis lángon besűrítjük, teljesen kihűtjük, majd fogyasztásig hűtőbe tesszük.

Tálaláskor még a sodón kívül egy kis fahéjas porcukorral is megszórtam, aki ezt túlzásnak érezné még sütés előtt is megszórhatja a művet egy kis fahéjjal.

Mézes zabpelyhes polentagombóc 41.VKF

Mindenfélélét tervezgettem Mézigörl VKF fordulójára, valahogy nem találtam az igazit, főleg amihez minden lett volna. Nem is tudom, hogy miért ilyen az ember, hogy már megint az utsó pillanat stressze:) váltotta ki belőlem a cselekvést. Felismertem, hogy ez nem feltétlenül jó így:) és dolgozok is a helyretételén. Nem vagyunk egy rendszeres méz fogyasztok, de pár éve nagyon szeretem a mézet. Gyerekkoromban egyáltalán nem ettem mézet, sőt egy nagyobb gyomorrontás után, elindult a pletyi, hogy biztos allergiás vagyok a mézre. Így aztán erős ellenérzéseim voltak a méz irányába, sőt rossznak találtam az ízét is. Míg nem eltelt jó néhány év és félve de, megnyaloggattam a mézet és csodák csodájára nem lett tőle semmi bajom. Így aztán rájöttem, hogy nem vagyok allergiás és boldogan ettem a mézes vajas kenyeret:))

Mézes zabpelyhes polentagombóc

60 g kukoricadara
40 g tönkölydara
40 g zabpehely
3 nagy ek. méz (izlés szerint több is lehet)
2 ek kókuszreszelék
6 szem aszalt szilva
1 dl tej
1 dl víz
10 g vaj
                                   

A vajat egy kis lábasban megolvasztottam, megpirongattam benne a zabpehellyel összekevert darákat. Felöntöttem a tejjel és a vízzel. Párpercig kevergettem, amikor már puffugósba váltott, akkor még egy kicsit tovább kevertem. Lefedtem és még konyharuhával be is bugyoláltam és 20 percig pihentettem. Ezt követően belekevertem a mézet, a kókuszt és az apróra vagdalt aszaltszilvát.

Teljesen kihűtöttem, utána gombóckákat gömbölygettem belőlük. Kókuszreszelékbe vagy szezámmagba forgattam őket.  

Flapjack, ami granola lett...

Azaz müzliszelet, ami müzli lett:), már rég szemeztem a házi készítésű müzlivel és müzliszelettel is. Tényleg nem bánom, hogy ez most így sikerült, mert az igaz, hogy a tökéletes müzli szelet receptjét még nem sikerült megtalálnom., de cserébe viszont talán az eddigi legfinomabb müzlit sikerült előállítanom amit valaha is kóstoltam. Az is igaz, hogy nem nagyon adtam horror összegeket a szimpinek kinéző, boltban fellelhető darabokért. Úgy tudom a flapjack brit, a granola pedig amerikai eredetű édesség, mindkettőben fellelhető a zabpehely,puffasztott és egyéb gabonák, olajos magvak, aszalt, friss gyümölcsök és hát hosszasan lehetne sorolni, hogy mit is lehet bele passzintani. Például egy marcipánosat is eltudnék képzelni, de azt hiszem kicsit kimerítni a granola eredeti célját. Ami természetesen az egészség, finom táplálékon keresztüli szervezetbe juttatása:) Tavaly nyáron egy nemzetiközi rendezvényt szerveztünk és ott ismertem meg egy nagyon kedves amerikai idős házaspárt. A bácsi olyan kilencven, a néni hát talán 80 körüli lehetett. Mindketten nagyon egészségesnek látszottak. Na de a néni ötször leelőzött volna szerintem minden sportban, majd kicsattant az erőtől és egészségtől. Ő kínált meg a házi készítésű granolájával, ami persze hírből sem hallott cukrot, mézet is csak nagyon minimális mértékben.  Recepteket böngészve rájöttem viszont, hogy legközelebb olyan flapjack-kel fogok próbálkozni, amiben liszt is van, így talán kisebb eséllyel hullik alkotó elemeire, na de majd beszámolok.

Mandulás-aszalt szilvás granola


20 dkg zabpehely
3 dkg kókuszreszelék
10 dkg mandula
15 dkg vaj
5 dkg barna cukor
5 ek. méz
8 dkg aszalt szilva
1-1 bő tk fahéj és gyömbér
a recept pluszban még írt étcsokoládét is (5-8 dkg-t), ez nálam kimaradt

A sütőt elmelegítjük 180 fokra. A vajat, a mézet és a barna cukrot egy lábasban feltesszük összemelegíteni. Épp csak addig, míg szépen elolvad a cukor is, közben kevergetjük. Lehúzzuk a tűzről és hozzákeverjük a zabpelyhet, kókuszt, mandulát és a nagyobb darabokra vagdalt aszalt szilvát. A masszát kivajazott kissebb tepsibe tesszük, jól lelapogatjuk és 20-25, esetleg 30 perc perc alatt megsütjük. Nekem, illetve a pokol konyhája sütőmnek sikerült ezt is kicsit megkozmálnia, de aztán pár nap alatt sikerült is ki szednem a porcelán sütő formából a maradványait:). Legközelebb sütőpapírt teszek alá;) kipróbálás esetén ti is tegyetek így.

Áfonyás-mandulás csirke, OVCS2

Nagyon eredeti kezdeményezést indított Autumn a Kutya és Konyha blog szerzője Online Vacsoracsata néven. Kedves invitálására csatlakoztam a játékhoz.Végül nem kellett sokat gondolkodnom, hogy mit készítek, mert már nagyon újbóli elkészítésre, fotózásra és posztolásra várt ezt a fogás, most készítettem el negyedjére 2 hónapon belül. Remélem a csapattársaknak is ízleni fog:) Élesben elé biztos társulna mellé egy leves és egy desszert. Mondjuk pasztinák krém leves pirított szalonnával és valami kis izgire ízesített creme brulee;) Ez így szerintem aktualitása miatt akár egy kerek kis Valentin napi menü sor is lehetne:) Ja és szavazni is lehet a szimpatikus ételekre, szóval a játék szabályai itt olvashatók és akinek tetszik amit készítettem , az a név azaz Ízlésszindróma kommentbe küldésével péntek éjfélig  itt tud szavazni ;))

Készült barátnős összejövetelre, ahol rögtön szárnyra is kelt a recept és örvendeztettet meg férjeket szülinapjukon és további baráti főzőcskéken is elkészült.

Ez egy nagyon jól variálható étel, sokféle aszalt gyümölccsel és csonthéjassal működik (pl: aszalt barack, szilva, ananász, fenyőmag, dió, mogyoró..stb) A husin is lehet változtatni én kipróbáltam már kacsamellel is,  úgy is működött. (A kacsamellet előtte elősütöttem, bőröstül vágtam kis kockákra és úgy használtam a továbbiakban.)

Hozzávalók -2 személyre, amit nem tart sokba 5-re átszámolni:)))

400 g csirkecomb filé
70 g mandula
50 g aszalt áfonya
1 ek méz
1 dl száraz fehérbor
3 szál friss kakukkfű
őrölt bors, só

A mandulát meghámozzuk, azaz egy tálkába szórjuk, vízzel felengedjük és nagy fokozaton a mikróba tesszük 2 percre. Kicsit állni hagyjuk, majd kinyomkodjuk a mandulákat a héjukból. Miközben vigyázunk a kezünkre nehogy még túl forró legyen a víz. Papír törölközőn leszárogatjuk és egy serpenyőben picit megpirítjuk.

A csirkecombot kockákra vágjuk és egy tálban összekeverjük az áfonyával, mandulával, mézzel, fehérborral, kakukkfűvel, sóval, borssal és minimum egy fél órára hűtőbe tesszük.

Egy sütőtálba tesszük a csirkés-mandulás-áfonyás egyveleget és alufóliával letakarjuk.  Vagy vastagabb alufóliákból nagyobb darabokat készítünk elő, két részre osztjuk a mennyiséget és batyukat formázunk belőle.
Előmelegített sütőben 30-35 percig sütjük, majd még további 5-10 percig úgy, hogy levesszük az alufóliát és ha túl sok a leve leöntünk egy kicsit és megpirítjuk a tetejét. Krumplipürével vagy "Roast potatoes"-zal is nagyon fincsi;)

Magyar Konyha 2007. júniusi számból származik a recept ötlete.

Burgonyás Fánk - málnával és szederrel

Nem is emlékszem mikor csináltam utoljára fánkot, talán csörögét sok éve... A VKF-re készült volna,  de meg is csúsztam vele és ráadásul nem nagyon találtam itthon szimpatikus öntetnek valót, így aztán lekvárral és porcukorral ettük:) Örülök, hogy kipróbáltam egy krumplis fánkot, mert annyira jó puha, de mégis tartalmas. Könnyen variálható, sósan és édesen is ízesíthető alaptészta.  Bármilyen gyümölccsel finom lehet, az eredeti receptben friss meggyel készítik, nekem volt még egy utolsó adag fagyasztott szeder és málna a hűtőben, így készült ezzel.

Burgonyás fánk - málnával és szederrel

25 dkg liszt
25 dkg főtt burgonya
2 dkg élesztő
2-2,5 dl tej
1 kk. porcukor
2 tojássárgája
20 dkg  szeder és málna (fagyasztott)


Fél dl tejbe szórjuk a porcukrot és az élesztőt, majd megvárjuk míg pár perc alatt szépen felfut. Egy tálban áttörjük a főtt krumplit, hozzáadjuk a lisztet, tojássárgáját, csipet sót, a felfutott élesztőt és annyi tejet, hogy közepesen kemény legyen a tésztánk. Ha friss gyümölccsel dolgozunk akkor ennél a lépésnél hozzá lehet adni. Konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük a tésztát, nálam ez egy órát vett igénybe. Ezután keverjük bele a kicsit felengedett szedret és málnát. Evőkanállal nagyobbacska darabokat szaggatunk, közben lisztben megforgatjuk és meg lapítgatjuk kézzel vagy liszttel behintett deszkán fél centi vastagra nyújtjuk és szimpatikus méretű szaggatóval kiszaggatjuk. Kicsit csuszpájzos lesz a gyümölcsöktől, de ez sütésnél nem probléma. Bővebb, forró olajban aranypirosra sütjük, majd szalvétán lecsepegtetjük és ízlés szerint jól megporcukrozzuk.

A receptet a Magyar Konyha 2007. júniusi számában találtam.

Díj:) és egy kis diós, áfonyás ropogós keksz

Kaptam egy nagyon kedves díjat a DióBisztrótól http://diobisztro.blogspot.com/, amitől tényleg nem csak 1, hanem garantáltan több mosoly is ki ült a képemre:) Az első ilyen blogos díj, ami most úgy érzem nagyon jókor jött:)) Sikerült felébresszen a téli szendergésemből;)

Nem tudom, hogy ér-e vissza küldeni a díjat, így nem teszem, de ezért is örülök, hogy elmentem a bloggertalira, mert többek között megismertem Dórát a Dió Bisztró egyik tagját, tényleg nagyon királyságos az oldalatok, guszta a konyhátok, imádom a sok gasztro okosságot amit tudtok;)

Útmutató:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.

- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.

- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.

- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Szeretném tovább adni, néhány olyan bloggernek, akiket többek között szeretek olvasgatni és sok inspirációt is kapok tőlük:)

http://trendoblog.blogspot.com/ csodálom azt a végtelen materiális és univerzális tudást amit oly nagy lelkűen megoszt (néhány dolgot biztos tanultam;)

http://thechefviki.blogspot.com/ nagyon kedves és jó kedvű:) és annyi ínyemre való kaját főz:)

http://kutyaeskonyha.blogspot.com/
nem rég talált rám, nagyon drukkolok neki, nagyon szimpi az oldala és szeretem a receptjeit, írásait:)

http://katakonyha.blogspot.com/
Nagyon inspiráló a konyhája, például nála néztem, ki ezt a kekszet, de aztán rájöttem, hogy egy alapvető hozzávaló a kukorica pehely elfogyott, így dió és aszalt áfonya került bele, de egy nagyon finom ropogós keksz, amit biztos, hogy még többször elfogok készíteni.  Biztos, hogy kukorica pelyhesen is;)

Diós-áfonyás keksz

35 dkg finomliszt

1/4 teáskanál sütőpor

1 nagyobb csipet szódabikarbóna

2 teáskanál só

22 dkg vaj (csak 140g volt itthon, így még tettem bele 3-4 ek. szőlőmag olajat)

30 dkg nádcukor (picit több volt Katánál, de nálam csökkentgetni kéne, azt hiszem túl édesítek kicsit)

7 dkg méz

1 egész tojás

10 dkg dió

8 dkg aszalt áfonya

A lisztet egy tálba szórtam, majd hozzákevertem a szódabikarbónát és a sütőport. A diót durvára aprítottam, úgy hogy azért még nagyobbacska darabok is maradjanak benne. A vajat habosra kevertem a cukorral és a mézzel. Hozzáadom a tojást, azzal tovább keverem és utána hozzáadom a lisztes keveréket, aprított diót, aszalt áfonyát. Fél óra a minimum.

A sütőt előmelegítem 180 fokra. A hűtőből kivettem a tésztát és egy picit hagytam melegedni pár percet, aztán kanálnyi adagokból kekszeket lapíthattam és sütőpapírral bélelt tepsire rakosgattam őket. 15 perc sütés után már elég szépen barnultak, úgyhogy gyorsan kikapkodtam az illatozó kekszeket. Rácson hűtöttem a még puha kekszeket, amik hűlés után ropogósra szilárdultak.

Az eredeti receptet a Kata konyhában:) itt találtam.

2011 Datolyás konyakos libamájpástétom

Eljött 2011, számomra van valami varázslatos ebben:), mindenesetre reményekkel telve vágok neki az új évnek, ehhez választottam illusztrációnak Iván édes-okos ábrázatát:) Mindenféle fogadalmakkal felvértezetten kezdem az évet, bár tudom nem szokott működni a fogadkozás, ezzel inkább nem foglalkozom és erősítem a pozitív változásokat és hiszek abban, hogy megvalósulnak, aztán, majd meglátjuk:)



A Karácsonyi Bloggertalálkozón kóstoltam bele Mahlzeit remek pástétomjába, amit tudtam, hogy reprodukálni kell. Egész hasonlóan szoktam készíteni, de megérte azt a pár különbséget foganatosítani:), például én korábban nem tettem bele vöröshagymát, de nagyon jót tesz az ízének.
Az ünnepek reggeleinek elmaradhatatlan kelléke nálam egy jó kis pástétom, persze extrább kivitelben. Simán csirkemájból is isteni és természetesen köszönő viszonyban sincs a bolti dolgokkal, plusz tényleg irtó gyorsan készen is van ezért érdemes belefogni olyanoknak is akik esetleg gyakorlatlanabbak.

Hozzávalók:
60 dkg pecsenye libamáj
8 db datolya
1 dl konyak
80 g vaj
1 vöröshagyma
3 ek tejszín
só, bors, kakukkfű


A datolyát felaprítjuk , 4 cl konyakkal összeforraljuk és kihűtjük. (Nekem flambírozni sikerült, óriási lánggal:))) A hagymát felaprítjuk, a májat  pedig felcsíkozzuk. 2 evőkanálnyi vajon egy serpenyőben megpároljuk a hagymát, ha már majdnem kész, belereszeljük a fokhagymát is. Kis kevergetés után  hozzáadjuk a májat és 2-3 percig pirítjuk. Hozzáöntjük a maradék konyakot és további 5 percig hagyjuk a tűzön. Ha kicsit kihűlt áttesszük egy tálba. Én szeretem ha a pástétomban kis máj darabkák is vannak, ezért néhány sült májat kivettem és apró darabkákra vágtam. Hozzátesszük a májhoz a maradék vajat és tejszínt, datolyát majd botmixerrel pürésítjük. Visszakeverjük bele a májdarabkákat, kakukkfűvel, sóval, őrölt borssal ízesítjük. Aztán jókat reggelizgetünk, vacsorázgatunk belőle. Gasztroajándéknak is kitűnő egy szép tálkában egy masnival:)